Hangzó Helikon – a magyarok örök kincse
Ahogy a házigazda Szarka Gyula fogalmazott, a magas szintű, „elefántcsonttorony” kultúrának adott otthont a mátyusföldi Nádszeg. A Hangzó Helikon művészeti fesztivál a magyar énekelt versek parnasszusa, házi oltára. A műfaj legnemesebb képviselői érkeztek a Felvidékre, hogy hirdessék: a magyar kultúra nem felszámolható.
A jóisten is szeretheti a színvonalas magyar kultúrát, a verseket, különösen az énekelteket, mert kívánni sem lehetett volna kellemesebb időt vasárnap az énekelt versek és a népi hagyományok szabadtéri fesztiválja idejére. Május első vasárnapján a mátyusföldi településen nemcsak az édesanyákat ünnepelték, hanem a magyar kultúrát, a színvonalas magyar irodalmi és zenei örökséget is.
A Petőfi Sándor Alapiskola udvara igazi kis fesztiválfaluvá lényegült át. A zöldellő fák alatt, a tavaszi levegőbe az előadott versek és a zene hangjai is belekeveredtek. A népi játékok, könyvek, kézzel tapintható, füllel hallható színvonalas, hagyományos magyar kulturális értékek mindenhol és mindenki számára elérhetővé váltak.
A Hangzó Helikon fesztivál az irodalomról, a költészetről, a magyar szellem teljesítményéről szól – mondta Csák János, kultúráért és innovációért felelős miniszter, aki a rendezvény védnöke és egyben egyik megálmodója is. Szerinte az egységes magyar kultúra, a szellemi és lelki örökség csak akkor marad meg, ha nem a külvilág, hanem a saját belső mércénkkel gondolkodunk.
– Nekünk magyaroknak van egy örök kincsünk. Ezt a kincset meg kell ismerni, meg kell szervezni magunkat efféle fesztiválokkal ahhoz, hogy a kincset továbbadhassuk. Ha ugyanis nem adjuk tovább, rajtunk kívül senki a világon nem fogja ápolni a mi kulturális kincseinket. Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban éppen most számolják fel a nemzeti örökségüket. S ha valakinek ez a célja, erre a legjobb mód, ha nem törődik az ősei által ráhagyott örökséggel. A magyar kormány nem hajlandó szétszakított nemzetben gondolkozni, mert csak egy magyar nemzet létezik, s ennek a magyar nemzetnek a teljesítményei a világ minden sarkából jönnek – magyarázta beszélgetésünk során a miniszter.
A tavalyi sikeres kápolnásnyéki fesztivál után idén két külhoni helyszínt is adtak a vándorfesztiválnak. Az egyik Nádszeg, a másik az erdélyi Tusnádfürdő.
Csák János kiemelte a helyszínek kapcsán, ezeken a településeken olyan közösségek élnek és dolgoznak, amelyek maguk is szívükön viselik a magyar kultúra dolgát. – Itt vagyunk a Kárpát-medencében 1100 éve, 100 éve bizonyos részeket kiszakítottak, de 1100 évből ezret mégiscsak együtt éltünk. Nem is nevezném ezeket a helyeket külhonnak, inkább otthonnak, a haza részének. Nádszegen is csodálatos teljesítményt nyújtanak, olyan infrastruktúrát teremtenek, úgy gondoskodnak a gyerekekről, ami példamutató. Nádszeg a temploma révén Szent István királynak szentelt település, nagy tapasztalata van a rendezvényszervezéssel, így elmondhatom, nagyon jó helyre kerültünk – dicsérte meg a fesztivált befogadó településen élő emberek munkáját Csák János, kultúráért és innovációért felelős miniszter.
A Hangzó Helikon kapcsán Gryllus Dániel, a Kaláka együttes alapítója elmondta, igyekeztek minél több, érdekesebb, lehetőleg nem egyfajta stílusú muzsikát összeállítani.
– A későbbiekben is fogjuk színesíteni ezt a kört. Például Bicskére majd Sebestyén Mártáék jönnek, az énekelt versek vonzásköréből azonban nem tervezünk kilépni, a Hangzó Helikon mindig ennek az eseménye marad. Örülnék neki, ha rátalálnánk olyan fiatal zenekarokra is, amelyeket be lehet ebbe a varázskörbe vonni – magyarázta Gryllus Dániel.
Az anyák napi műsor előtt Nádszeg polgármestere, Kacz Éva köszöntötte az édesanyákat és a fesztiválozókat, akik Huzella Péter, a Sebő együttes, Szarka Gyula és zenekara, az Ivan & The Parazol Duó, valamint a jubiláló Kaláka együttes jóvoltából merülhettek el az énekelt vers világában.
Megjelent a Magyar7 2024/19. számában.
