Ha meggyújtotta a mécsest, tegye azt tartóra! - Lőrincz Sarolta Aranka vehette át a Szent István-díj emlékérmet
Az Ipolybalogon élő író, költő, népdalénekes, A Magyar Kultúra Lovagja címmel is kitüntetett Lőrincz Sarolta Aranka újabb rangos elismerésben részesült. Esztergomban vehette át a Szent István-díj emlékérem kitüntetést a helyi közösség érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért.

– A díj alapítója, Bihari Antal gyakran meghívott engem a díjátadó ünnepségekre énekelni. Többek között Lech Walesának, a lengyel szabadságmozgalom ikonikus vezérének is énekeltem Budapesten. Akkor eszembe sem jutott, hogy valamikor majd én is átvehetem ezt a díjat – fogalmazta meg a nyugalmazott óvodapedagógus.
Mint mondta, az elismerések és a díjak arra kötelezik az embert, hogy továbbra is tegye a dolgát. Ha meggyújtotta a mécsest, tegye azt tartóra, s ne rejtse véka alá, a mécs lángját pedig továbbra is tartsa életben.
– Azt látom, hogy az emberek többsége egyáltalán nem tartja fontosnak a díjakat. Birtokosai csak akkor keltik fel a figyelmet, ha gyakran szerepelnek a médiában; ha csendben dolgoznak a közösségükért, szinte végképp. A múlt évben több, magyarok által lakott felvidéki kisvárosba is szerettem volna eljutni saját anyagi forrásból kiadott könyveimmel, kérésemet azonban több helyen is azzal utasították el, hogy nem vagyok eléggé ismert.
Ekkor tudatosult bennem, hogy mennyire fontos lenne itt, a Felvidéken az összetartás, a segítőkészség a kisebbségi létben élő magyarok között. Hiszen ha mi nem segítünk egymáson, egy idegen szívű biztosan nem fog. Sajnos azonban hiánycikk az önzetlen segítőkészség és az odafigyelés a másik emberre – tette hozzá Lőrincz Sarolta Aranka, aki jelenleg is folyamatosan ír, publikál. A Remény című katolikus hetilap, a Muskátli Magazin, valamint az Esztergom és Vidéke is közli verseit, egyéb írásait.
– Sokáig pihentek a már megírt tündérmeséim a számítógépben; úgy látszik, talán kiadásra kerülnek. Ehhez is segítség kell, s bizony önzetlen, segítőkész ember nem minden bokorban terem.
Az időm egyre fogy, s most tudatosult bennem, hogy későn kezdtem írni. Mégis elkezdtem, így a kapott isteni talentumot nem ásom el, hanem kamatoztatom. Idős koromra beérett a gyümölcs, amit talentumként Istentől kaptam.
Megjelent a Magyar7 2023/35. számában.