Ha felépül végre a házunk – Keringő a pozsonyi kulturális és kongresszusi központ körül
A legújabb információk szerint a Nagyszombati vámon épülhetne fel a Nemzeti Kulturális és Kongresszusi Központ Pozsonyban. A három értékelt projektből ugyanis az Új Istropolis fejlesztői projekt aratta a legnagyobb tetszést.
E felé a helyszín felé hajlott a Nemzeti Kulturális és Kongresszusi Központ polgári társulás munkacsoportja is, amely a 13 beérkezett helyszínjavaslatból hármat juttatott a döntőbe, majd e közül a három értékelt fejlesztési projekt közül az Immocap társaság Új Istropolis projektjét jelölte meg a központ kialakítására legalkalmasabbnak. Az értékelt projektek közül az új Istropolis bizonyult a legkevésbé kockázatosnak, amely a jelenlegi Szakszervezeti Ház helyén szeretné megvalósítani fejlesztési projektjét, benne a kulturális és kongresszusi központtal.
Az Istropolis ügye már évek óta húzódik, a felújításával kapcsolatos tervekről, már korábban is írtunk honlapunkon, akkor is, és úgy tűnik azóta is, a pénzzel van a legnagyobb gond a fejlesztési projekt megvalósítását illetően, szerződést azóta sem írtak alá még senkivel a tárgyalások is csak kezdeti stádiumban vannak. A polgári szervezet, amelyet a Globsec nonprofit szervezet (képviselője Vass Róbert) és a kulturális közösség kezdeményezés (képviselője Martin Valihora) alkot, a 2030-as évet mérföldkőnek tekinti az ügy szempontjából, ekkor ugyanis ismét Szlovákia tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét.
Az előtanulmány egyebek mellett leszögezi, hogy a projekt finanszírozásában az állam mellett a magánszektornak is részt kell vállalnia.
A központ építésének teljes költségét áfa nélkül 87 millió euróra becsülik. A költségek egy részét, 15 millió euró feletti összeget a fejlesztőnek kell állnia, 60,5 millió euró lenne az állami támogatás összege, és bizonyos költségeket az NKKC polgári társulás is felvállalna, amely 11 millió euró feletti hitelt vesz fel erre.
Amennyiben az állam, a fejlesztő és az NKKC társulás megegyezik, és aláírják a szerződést, a projektet még az Európai Bizottság is értékelni fogja. A tárgyalások azonban még nem kezdődtek meg, a társulás ugyanis arra vár, miként reagál a kormány a tanulmány eredményeire.
A helyzetet bonyolítja az is, hogy a pályázatban résztvevő másik fejlesztő, a J&T Real Estate a helyszín és a partner kiválasztásának folyamatát átláthatatlannak, megbízhatatlannak és előre előkészítettnek tartja az egyik fejlesztő javára. Szerintük ezt az is bizonyítja, hogy az eredményről a pályázat egyik résztvevőjeként csak a médiából szereztek tudomást, nem pedig közvetlenül a pályáztató polgári társulástól.
Az Immocap fejlesztő Új Istropolis projektje a döntőben a J&T Real Estate fejlesztő Új Lidó projektjét és az Incheba-projektet győzte le. A versenypályázatot a pénzügyi tárca Értéket a Pénzért (Hodnota za peniaze) részlege is értékelte, amiről be is számoltak, néhány óra elteltével azonban már minden másképpen volt: Igor Matovič miniszter a közösségi oldalán keresztül ugyanis megüzente, hogy az állam erre biztosan nem ad pénzt.
A társulás képviselői, Vass és Valihor szerint az új központ megvalósíthatósági tanulmányát a jelenlegi kormány 2020. szeptemberi határozata alapján készíttette el a társulásuk.
A jelenlegi kormány a Pellegrini-kormány által megkezdett tárgyalásokat folytatta az NKKC társulással, amely meggyőzte a politikusokat arról, hogy a kongresszusi központ témájában velük tárgyaljanak. Eduard Heger akkori pénzügyminiszter és jelenlegi miniszterelnök akkor kijelentette: a tanulmány alapján dől el, hogy az állam és a magánszféra együttműködésének melyik modelljét választják, és melyik helyszín és kialakítás lenne a legelőnyösebb.
A tanulmány eredményeivel kapcsolatban az új pénzügyminiszter Igor Matovič is véleményt mondott, aminek a lényege finoman szólva az volt, hogy a polgári társulás feleslegesen túlórázott.
Tényleg úgy kell tennünk, mintha rendben lenne, hogy magukat választották” – írta a Facebook-státuszában a miniszter, új nyilvános pályázatot követelve. „Dugják a választásukat, ahova akarják… s ha egyszer lesz majd egy központ, akkor annak kiválasztása az állam transzparens nyilvános pályázatán keresztül zajlik majd, és az érdeklődők egyike sem sertepetélhet a pályázati bizottság körül” – fűzte hozzá Matovič.
„Pozsonynak nagy befektetési adóssága van a kongresszusi és kulturális infrastruktúra terén. Mindhárom véglegesen értékelt projekt képes felemelni a fővárost, és kiegészíteni Pozsonyt Európa kulturális és kongresszusi térképén.
– válaszolt a civil szervezet hozzáfűzve, a tanulmány megfelelő alapot nyújt a további szakmai vitához.
A tanulmány szerint az Istropolis kiválasztásában a projekt kivitelezési ideje is szerepet játszott – mindenki azt szerette volna ugyanis, ha a Nemzeti Kulturális és Kongresszusi Központ már 2030-tól működőképes lenne. Ekkor veszi át ugyanis Szlovákia újra az Európai Unió Tanácsának elnökségét. „A projekt megvalósításának ütemezése a tényleges kivitelezést 2023-2026-ban, az üzembe helyezést 2027-ben tervezi” – írja a tanulmány.
A tanulmány szerint a másik két döntős projekt hátrányára elsősorban az szólt, hogy Ligetfalu szóban forgó területén jelenleg még nincs semmilyen műszaki és közlekedési infrastruktúra kiépítve. Hogy az Új Lido egyáltalán létrejöhessen, először módosítania kellene Pozsony érvényes területrendezési tervét, ami jelenleg még csak előkészület alatt van. Az Incheba-projekt esetében pedig ugyan vonzó építészeti koncepciókat és vizualizációkat mutattak be, ám közelebbi építészeti, műszaki és pénzügyi meghatározások nélkül.
Persze, az Új Istropolis projekt sem teljesen kockázatmentes – a Nagyszombati Vámon a helyén jelenleg a kihasználatlan és egyre jobban leépülő Szakszervezetek Háza áll, amelynek megvédése érdekében
aktivisták és építészek egy petíciót indítottak, hogy megakadályozzák a lebontását, és arra törekszenek, hogy az Istropolis épületét nemzeti kulturális örökséggé nyilváníttassák.
Jelenleg tehát egyáltalán nem biztos, hogy a központ felépülhet-e a Nagyszombati Vámon, az utolsó szót ugyanis a kormány mondja ki, amelynek a javaslat szerint több mint 60 millió eurót kellene adnia a megvalósításra állami segítség formájában.
