Garamszentbenedek apátsági templom
A garamszentbenedeki bencés apátságot I. Géza alapította 1075-ben. Nagy kiterjedésű birtokokkal látta el nemcsak Bars, hanem Hont és Nyitra megyében is. Az apátságnak rendkívül fontos szerepe volt a Garam mente és egész Felső-Magyarország krisztianizációjában és a templomépítésben.
Az alapítólevélből kitűnik, hogy az itteni kolostor és az első templom építése már 1060 körül elkezdődött. Az első templomépület falait 1882-ben megtalálták. Ez egy háromhajós, bazilikás elrendezésű templom volt, félköríves apszisokkal, a nyugati homlokzaton kettős toronnyal.
1882–83-ban Storno Ferenc és Storno Kálmán Henszelmann és Steidl felügyelete alatt felújították, több helyütt visszaadták eredeti gótikus alakját.
A nyugati homlokzat kettős tornya között van a bélletes, kétajtós csúcsíves portálé. A timpanon árkádjai mérmíves díszítésűek, a béllet oszlopain figurális díszítés látható, az alakok fölött baldachin. A portálé fölött háromosztatú, mérmíves díszítésű ablak, a tornyok négy csúcsán fiatornyocskák. A szentélyen a támpillérek között szintén mérmíves díszítésű gótikus ablakok.
A templomban látható az 1455 körül készült Szűz Mária-oltár, valamint az 1380 körül festett, Szent Györgyöt ábrázoló falikép. Az 1480-ban készült pompás kivitelezésű késő gót Úrkoporsó, valamint a Kálvária-oltár az Esztergomi Keresztény Múzeumban tekinthető meg.
