Felemás nyári szezon, kihívásokkal teli jövő év - KÉPEKKEL
Lassan megérkezik az ősz, a falevelek már nem csak az aszály miatt sárgulnak, a gyerekek visszaültek az iskolapadba, s a külföldön nyaralók is hazaérkeztek. De nem mindenki ment vagy mehetett külföldre. Lássuk, milyen volt a nyári turisztikai idény Gömörben.
Kassa megye prioritásai közé sorolta a turizmus fejlesztését. Az ezzel kapcsolatos projektek támogatására a 2017–2022-es időszakban több mint 10 millió eurót különített el, ebből több mint kétszáz projektet támogatott.
Adriána Tomajková, az idegenforgalmi szervezet munkatársának tájékoztatása szerint bár még nem állnak rendelkezésre a hivatalos statisztikai adatok, úgy tűnik, Kassa megyében az idei nyári turisztikai idény a tavalyihoz hasonló, vagy egy kicsit jobb lesz. Saját adataik szerint csökkent az igény a hazai kirándulások iránt, többen mentek külföldre, másrészt az infláció miatt sokaknál elmaradt a második nyaralás, vagyis külföldről hazatérve kihagyták a rövidebb és olcsóbb hazai pihenést. A harmadik faktor, ami viszont inkább a külföldiek távolmaradását okozta, az ukrajnai háború. Hozzáfűzte, ami az egész 2022-es évet illeti, a tavalyihoz hasonló, vagy enyhe csökkenést mutató adatokra számítanak.
– közölte Tomajková. Hozzátette, a jövő év folyamán ebben a térségben kiemelten foglalkoznak majd a nemrég Európai Örökség címet kapott templomokkal, folytatódik a Terra Incognita program, de hangsúlyt kap az ökoturizmus, és más marketingtevékenységet is terveznek.
Az energiaválság és annak következményei kapcsán megjegyezte, ezek hatását egyelőre nehéz felmérni, de nagy a valószínűsége, hogy a téli szezonban egyes idegenforgalmi egységek kénytelenek lesznek átmenetileg bezárni vagy korlátozni tevékenységüket, szolgáltatásaikat.
A kastélyban az állandó kiállítás mellett a látogatók a nyár folyamán egy, a gömöri régió ipari és természeti örökségét bemutató, Az Andrássyak és az ipar című grafikai kiállítást is megtekinthettek a Čierne diery társulás és a múzeum együttműködésének eredményeként, de számos további rendezvény és program is várta az érdeklődőket. Volt vadásznap, dzsesszkoncert, operaest, szabadtéri filmvetítés, sok érdeklődőt vonzottak a már hagyományosnak mondható esti, éjszakai tárlatvezetések, amelyekből a nyáron kettőt is tartottak, a legnépszerűbb program azonban a július közepén megrendezett történelmi piknik volt.
Parditka József, a várhosszúréti Jozefína Panzió tulajdonosa szerint az idei szezon viszonylag jó volt, legalábbis az előző időszakhoz képest. Szeptember végére talán sikerül elérni, hogy kiegyenlítsék az elmúlt két év kieséseit.
Azelőtt a látogatóink 80 százaléka Magyarországról érkezett, a maradékon osztoztak a hazaiak, a lengyelek és a csehek nagyjából egyforma arányban. Idén kevesebb volt a magyarországi turista, nagyrészt hazaiak érkeztek – fejtette ki. A hatvanöt férőhelyes panzió a nyári szezonban átlagosan 70 százalékos kihasználtsággal működött, ami szép eredmény, főleg egy ilyen időszak után, de még mindig nem sikerült elérni a járvány előtti szintet.
– Nem szabad azon nyavalyogni, milyen nehéz a helyzet. Ez elveszi az ember energiáját és nem hoz gyümölcsöt. Mindig azt kell keresni, hogyan tovább. Ott volt a két év Covid, de az embernek nem szabad lehajtania a fejét, fel kell emelni és tovább küzdeni.
Rámutatott, a régió számára nagyon fontos a turizmus, viszont nem szabad egyedüli kitörési pontként tekinteni rá, ahhoz túlságosan szezonális, emellett Gömörben nem lehet olyan árakat szabni, mint a Tátrában vagy Liptóban. Véleménye szerint sokat segíthetne, ha a térségben több kerékpárút lenne, amelyek összekötnék Betlért, Krasznahorkát, a Szádelői-völgyet, a Pelsőci- és a Szilicei-fennsíkot.
Munkanapokon még úgy-ahogy, de hétvégén alig járnak autóbuszok, vonatközlekedés meg se hét közben, se hétvégén nincs. Hogyan akarunk turizmust csinálni, ha az emberek nem tudnak eljutni egyik pontból a másikba, csak személygépkocsival? – teszi fel a kérdést.
A gombaszögi kempingben eddig csak sátorozókat és lakókocsival érkezőket fogadtak, augusztus óta azonban már faházak is rendelkezésre állnak.
A tavalyelőtti szezonban rengetegen érkeztek lakókocsival, volt olyan este, hogy egy tucatnyi ilyen jármű állt a völgyben. Az idén a napi rekord 4 volt. A két évvel ezelőtti erős szezon volt, ehhez képest a tavalyi gyengén sikerült, és az idei is hasonló. Úgy tűnik, sokan inkább a külföldi nyaralást választották.
Szabó Endre, a kemping vezetője szerint még mindig hazai turistából volt a legtöbb, de nem sokkal vannak lemaradva a németek, a hollandok, a belgák, a csehek és a lengyelek, de egzotikusabb helyekről is érkeznek látogatók, például a karib-tengeri Szent Márton-szigetről is járt a kempingben egy világkörüli úton lévő házaspár.
– fűzi hozzá Orosz Örs, a Sine Metu társulás elnöke. A bővítések között említette az augusztus óta üzemelő faházakat, a kempinget a pálos kolostorral összekötő drótköteles csúszópályát, amelynek első oszlopa a napokban került a helyére, illetve az egyesületi múzeumot, amely nemrég kapta meg új tetőszerkezetét. Jelenleg a belső térben folynak a munkálatok. Szintén azon a véleményen van, hogy a kerékpárutak sokat lendíthetnének a regionális turizmuson.
Orosz Örs úgy véli, nehéz időszak elé nézünk, viszont ez kedvezhet a hazai turizmusnak. Felmerül a kérdés, hogyan lehetne ezt elősegíteni.
– A szolgáltatások széles skáláját kell nyújtani. Ezt egy-egy vállalkozás nem tudja megtenni, a szereplők szinergiája emelheti fel a régiót. Mi a magunk részéről a terület adottságait aknázzuk ki, a csodálatos környezetet, a természeti kincseket, a kulturális örökséget. Most egy régóta tervezett fejlesztés válik valóra, a drótköteles csúszópálya, amivel nemcsak az volt a célunk, hogy egy új attrakciótípust hozzunk a régióba, de az is, hogy a gombaszögi cseppkőbarlang látogatóit minél nagyobb számban elvigyük a készülő múzeumunkba – magyarázza, hozzátéve, dicséret illeti a Kassa megyei turisztikai ügynökséget, mert olyan projekteket emelnek ki és támogatnak, amelyekben van fantázia. – Ők megteszik a tőlük telhetőt, de egy megyei szerv kevés, ide nagyon komoly állami impulzus kellene, hogy ez a vonal fejlődjön.
Azon is sok múlik, Európa hogyan kezeli az energiaválságot, mennyire emelkednek meg miatta az árak, s ezt hogyan vészelik át az emberek. A napokban a pékek jelezték, télen akár hat euróba is kerülhet egy kiló kenyér. Ha minden szektorban hasonló mértékű áremelkedésre számíthatunk, akkor jövő nyárra nem az lesz a legnagyobb problémánk, hogy hová menjünk üdülni, hanem az, miből vesszük meg mindennapi kenyerünket. Feltéve, hogy télen nem fagyunk meg.
Megjelent a Magyar7 2022/37. számában.
