Fejlesztések – térségi szemlélettel
A leegyszerűsítve csak Interreg-projekteknek nevezett határon átnyúló kezdeményezések célja, hogy az uniós tagállamok és a velük együttműködő partnerek felismerjék: egymást kölcsönösen segítve sokkal több mindent képesek elérni. Ezáltal ösztönzik az Unió egészének és szomszédságának harmonikus gazdasági, társadalmi és területi fejlődését. Mindebből Szlovákia, azon belül a Lévai és a Nagykürtösi járás is kivenné részét, így időről időre a nevezett régió települései is bekapcsolódnak egy-egy Interreg-projektbe.
Lőrincz Mária, a Középső Ipolymente Fejlesztési Ügynökség igazgatója szerint az Interreg-pályázatok a határtérség elhelyezkedéséből adódóan is sajátos jellemzőkkel bírnak, előnyeivel és kihívásaival együtt.
– Elsősorban a benne rejlő lehetőségek és fejlesztési potenciálok kerülnek előtérbe, ahol a határ két oldalának összekapcsolásával egymást kiegészítő szolgáltatások, munkahelyek, kulturális, sport- és közösségi programok alkothatnak egy egységet.
Mint mondja, más finanszírozási programokkal összehasonlítva az Interreg-pályázatok irányítása sokkal rugalmasabb; a projektek megvalósítása elsősorban az eredmények elérésére összpontosít, anélkül, hogy mereven korlátozná az egyes tevékenységek végrehajtásának módját. Úgy véli, az ilyen pályázatok lehetőséget teremtenek speciális megoldások bevezetésére, amelyek stratégiai változást és gazdasági fejlődést hozhatnak a térség számára.
Az elmúlt húsz évben a Nagykürtösi járás kiemelkedő sikereket ért el az Interreg-féle Együttműködési Program pályázatain.
Ezek között szerepeltek környezet- és árvízvédelmi beruházások építési tervdokumentációi, az Ipoly-völgyi vasút megvalósíthatósági tanulmánya, integrált turizmusfejlesztés, a munkanélküliség csökkentését célzó programok, valamint kulturális és intézményi együttműködési projektek, amelyek több település problémáira reagáltak.
Ebből a forrásból valósult meg négy új Ipoly-híd építése: 2010–2012 között a Pető–Pösténypuszta és a Rárós–Ráróspuszta híd, majd 2021–2023 között az Ipolyvarbó–Őrhalom és az Ipolyhídvég–Drégelypalánk hidak. 2014-ben Interreg-támogatással mintegy 50 kilométernyi útszakaszt újítottak fel az Ipoly-hidakhoz vezető határ mindkét oldalán.
A sikeres időszak után azonban 2023-ban megtorpanás következett: az új felhívásokban a térség gyengén szerepelt, mindössze egy pályázat, a kékkői gesztenyeültetvények megóvására irányuló projekt kapott támogatást. Véleményem szerint ennek hátterében elsősorban a megváltozott pályázati szemlélet áll, amelyben az összefogás és térségi együttműködés helyett az önkormányzatok, a pályázók inkább saját, lokális fejlesztéseikre koncentrálnak. Remélhetőleg ez a negatív tendencia nem folytatódik, és nem hozza előnytelen helyzetbe a jelenleg értékelés alatt álló pályázatokat.
Csókás Judit projektmenedzser, a Déli Régió Fejlesztési Ügynökség igazgatója abban látja az Interreg-pályázatok előnyét, hogy megteremtik az állami intézmények, az önkormányzatok és a civil szervezetek között a határon átnyúló együttműködéseket. Olyan területeken nyújtanak lehetőséget együttműködésre és fejlesztésre, amelyekre nincs lehetőség nemzeti támogatás megvalósításával.
Civil szervezetek úgyszintén építik a határon átnyúló kapcsolataikat a projekt keretében. További előnye, hogy átalányköltséget tudunk elszámolni, ami azt jelenti, hogy a számlákat nem szükséges benyújtani. A pályázat elszámolása jelenléti ívekkel, fotókkal és egy szöveges beszámolóval valósul meg. A támogatás összege pedig a résztvevő külföldi vendégek létszámától függ. Ezek a pályázatok mindenképpen előnyt jelentenek a hazai pályázatokkal összehasonlítva.
A projektmenedzser tapasztalatai szerint a települések általában a falunapi rendezvényeket illesztik be a Kisprojekt Alap pályázati felhívásába.
– Hiányolom a projektekből a szakmai rendezvényeket és a konferenciákat; hiányoznak a régióban a komplex turisztikai fejlesztési tervek a vállalkozók bevonásával. Az ilyen szakmai rendezvényeken érdemes lenne ezt is összehangolni.
Csókás Judit arra is felhívja a figyelmet, hogy a Kisprojekt Alapnál várhatóan szeptemberben a 2026 májusától kezdődő rendezvényeket pályázhatják majd meg.
– Véleményem szerint a települések örülnének a sokkal magasabb megpályázható keretösszegnek, hogy nagyobb eséllyel pályázhassanak, illetve, hogy több nyertes pályázat férjen bele egy-egy pályázati felhívásba.
A helyi önkormányzati képviselők 2020 októberében hagyták jóvá a város és a Magyar Nemzeti Múzeum, pontosabban annak esztergomi intézménye, a Balassa Bálint Múzeum közötti partnerségi szerződést. A város vonzerejének és versenyképességének növelése a 21. században a Z és Y generáció bevonásával a kulturális örökség megújításába elnevezésű közös pályázaton a felek csaknem 460 ezer eurónyi támogatáshoz jutottak. Az Esterházy-kastély felújításának első szakasza 2023 júniusában zárult le. A kivitelező Pohori vállalat az északkeleti szárny helyiségeit a műemlékvédelmi hivatal követelményei szerint állította helyre, a födém megerősítésének köszönhetően pedig a kastély tetőterében új, hasznosítható teret alakítottak ki.
A két épületrész közös pontja az egykor konyhaként használt sarki helyiség, ahol 1841-től Franz Sacher szakácsként dolgozott. A város szándéka, hogy a pályázat keretében létrejöjjön az Esterházy Történelmi Élményközpont, ahol turisztikai információk, történelmi kiállítások és egy barátságos kávézó várja majd a látogatókat.
Zselíz további projektekkel készül, hogy a grófi házaspár, Esterházy János Károly és Festetics Róza egykori nyári lakja újra a régi fényében tündökölhessen, otthont adva akár a Zselízi Városi Könyvtárnak, akár a kiváló osztrák zeneszerzőről, Franz Schubertről elnevezett művészeti alapiskolának. A helyreállítás második szakaszának befejezését 2026 végére tervezik.
A közel 7300 lakosú Ipolyságnak jelenleg nincsen sem önálló kultúrháza, sem pedig sportcsarnoka. Jobb híján a városházában tartják a kulturális előadásokat, de a Bartók Béla Kulturális Központ létrehozásával megoldódna ez a probléma. Az Interreg-projektet, amit az Európai Unió több mint 2,3 millió euróval támogat, a váci székhelyű Dunakanyari Védegylet Alapítvánnyal közösen valósítják meg.
– tájékoztatott Zachar Pál, Ipolyság polgármestere.
A felújítás 2025 januárjában meg is kezdődött, mint mondta a polgármester, ez a város legnagyobb volumenű beruházása. A kulturális központ otthont adna egy igényes színházteremnek, a művészeti alapiskolának, a múzeumnak, a galériának és a könyvtárnak is.
– A Bartók Béla Kulturális Központ nemcsak egy épület, hanem egy intézmény, amely átvenné a városi hivataltól Ipolyság kulturális életének a menedzselését.
A közelmúltban Léva város önkormányzata elindította a helyi várpark teljes felújítását. Magyarországi partnerük Érd, ahol a Magyar Földrajzi Múzeum kertjét modernizálják. A projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozza mintegy 1,1 millió euróval; ebből az összegből Léva városa közel 800 ezer euróval gazdálkodhat. A történelmi várpark felújítása kiterjedt módosításokat tartalmaz, beleértve 568 fa kiültetését, a gyepfelületek felújítását, virágágyások kialakítását és kertészeti beavatkozásokat a park biodiverzitásának és ökológiai stabilitásának támogatására.
A járdák rekonstrukciója hozzájárul a hatékony esővíz-gazdálkodáshoz. A parkban új játszótér és szabadtéri színpad is épül. A történelmi tavon 20 méteres gyalogos híd vezet majd át.
A park modern közvilágítást kap, keleti oldalán megújul a történelmi kerítés a bejárati kapuval együtt, a nyugati oldalon pedig pótolják a hiányzó részeket.
Ebben az évben újabb pályázati lehetőségek válnak elérhetővé, amelyek elsősorban a társadalmi innovációkat, a rövid ellátási láncok fejlesztését, valamint az oktatási és egészségügyi együttműködések támogatását célozzák.
A siker érdekében már ebben a szakaszban el kívánják indítani a felkészülést és a széles körű partnerség kialakítását.
– Mivel az önkormányzatok számára korlátozottak a fejlesztési lehetőségek, kiemelt figyelmet fordítanak a határon átnyúló programokra. Csakhogy az Interreg-program elsősorban térségi szemléletet követ, ahol az egyedi, lokális mikroberuházások alacsony fejlesztési potenciállal rendelkeznek, így csökken a projektek versenyképessége. Mivel egyértelműen látható, hogy az egymással való versengés és a konkurenciaharc nem kedvez a térség fejlődésének, elengedhetetlen, hogy már a pályázati felhívások megjelenése előtt megkezdődjön a potenciális pályázók közötti párbeszéd és egy széles körű együttműködés kialakítása. Az ügynökség ehhez készséggel biztosítja a szakértelmet, a sokéves tapasztalatot és a kooperációs képességét – fogalmazta meg Lőrincz Mária, akihez hasonlóan Csókás Judit is azt javasolja a szervezeteknek és önkormányzatoknak, hogy előbb a partnerségeket építsék ki.
Sajnos több ízben találkoztam olyan előkészített projekttel, ahol a partner visszalépett, ami azt eredményezte, hogy elbukott a projektterv, vagy nagyon gyorsan új partnert kellett találni a projekthez, ami nem egyszerű dolog – mondta zárásképpen Lőrincz Mária, a Középső Ipoly-mente Fejlesztési Ügynökség igazgatója.
Megjelent a Magyar7 2025/12. számában.
