Falomlástól, fakivágáson át egy fontos síremlék megmentéséig a komáromi katolikus temetőben - KÉPEKKEL
Januárban ledőlt a komáromi katolikus temetőkerítés egyik része. Annak helyreállítását az engedélyeztetési folyamaton kívül az is késleltette, hogy ki kellett vágni a téglafal omlását terebélyes gyökereikkel elősegítő fákat. Miközben végéhez közeledik a falpótlás, a temetőgondnok SOMNIA centrum nonprofit szervezet egyik vezetőségi tagja, Molnár Marián városi képviselő portálunkkal azt a jó hírt is tudatta: egyebek mellett Amtman Jenő, Komárom 1848-as magyar szabadságharc idején dicső magatartást tanúsított, első polgármesterének szemétdombon (!) meglelt síremlékét is rendbehozatják.
Ahogy korábban már megírtuk: a komáromi római katolikus egyházközség a vonatkozó szerződés lejártát követően a tulajdonában lévő temető kezelésével 2024. január elsejétől a közérdekű szolgáltatásokat nyújtó SOMNIA centrum nonprofit szervezetet bízta meg. Miközben az új temetőgondnokság a sokáig elhanyagolt állapotú sírkertben egymást követő, különféle felújítási munkálatokat végez, ez év januárjában újabb gonddal: a temetőfal Kikötő lakótelep felőli részének kidőlésével szembesült.
A napokban pedig a létesítmény facebookos oldalán egy közlemény jelent meg, amelyben az illetékesek a temetőben zajló felújítási és revitalizációs munkálatokról tájékoztatták a fakivágások miatt aggódó és a további lakosokat. Hangsúlyozva: mindezt annak érdekében végzik, hogy javítsanak annak állapotán, és méltó környezetet teremtsenek a látogatók számára.
– olvasható a tájékoztatásban.
Egyúttal azt ígérik, hogy a folyamatban lévő felújítás és revitalizáció részeként a temetőben egy új, parkosított részt is kialakítanak. Továbbá elárulták: a hulladék között, a tisztítási munkálatok során több értékes, ám sokáig elhanyagolt és szinte elfeledett sírhelyet is felfedeztek. Azok között található Komárom első polgármesterének, Amtman Jenőnek a sírja is.
– áll a közleményben.
Mielőtt az interjúalanyom, Molnár Marián mérnök által mondottakra rátérnék, nemzeti ünnepünk közeledtével felettébb idekívánkozik az 1873. február 18-án, 61 éves korában elhunyt, majd méltatlanul feledésbe merült városatya, Amtman Jenő személyének és egyik dicső tettének a felelevenítése.
Tudvalevő, hogy Komárom szabad királyi város ügyeinek intézését 1848-ig főbíró irányította. A polgármesteri tisztséget a városban 1848. május 4-én, belügyminiszteri rendelettel rendszeresítették.
Első polgármesterévé Amtman Jenőt választották (apja évtizedekig ült a főbírói székben), aki végzett jogászként előbb a város főügyésze, később országgyűlési követe, majd főjegyzője lett. A polgármesteri tisztséget pedig bő négy évig, vagyis egyfolytában 1852 decemberéig töltötte be, majd rövid ideig még 1861-ben és 1867-ben is a jeles város élén állhatott, melyet a közbeeső időben az osztrák önkényuralom éveiben kinevezett biztosok irányítottak.
Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására 1848. augusztus 10-én az 1200 komáromi nemzetőr mellé 1200 esztergomi nemzetőr érkezett Komáromba, a vár őrizetére. Őket Besze János és Kosztolányi Mór őrnagy vezette. A komáromi vár Habsburg-uralkodóházhoz hű várparancsnoka, Wilhelm Mertz azonban tíz napig nem engedte be őket a várba, ezért a Nádor-vonal bástyáiban voltak kénytelenek tartózkodni.
Majd szeptember 10-én újabb esztergomi nemzetőrök érkeztek a városba, Majthényi István alezredes vezetésével, aki Batthyány miniszterelnök írásbeli parancsával felszólította Mertzet a vár parancsnokságának átadására. Ő azonban oda nem engedte be a nemzetőröket, ezzel tovább súlyosbítva a feszült viszonyt a vár és a város között. Ehelyett szeptember 15-én a túlparti Gönyűn állomásozó császárhű egységeket rendelte Komáromba. Amikor a terve kitudódott, Amtman Jenő, Komárom polgármestere haladéktalanul szétszedette a dunai hajóhidat azért, hogy az ellenséges zászlóalj ne juthasson át a Dunán, majd be a várba. Terve ugyan sikerrel járt, de 17-én a városban tűzvész pusztított, amit a helyi lakosság a várban állomásozó, bosszúálló császári katonák rovására írt…
Amtman érdemének megemlítése után térjünk vissza a jelenbe! Molnár Marián a közleményben foglaltakhoz hozzáfűzte:
Hozzátette: az általuk kitakarított, rendezett területen pedig újabb temetkezési helyek létesülnek, melyek környezetét kétszáz facsemete és bokor kiültetésével teszik sírkerthez méltóvá.
„A parkosított térségben a járdákat, közvilágítást, kutat… majd a felkért szakember által a jelenkor követelményeivel összhangban elkészített tanulmány alapján biztosítjuk.
– szögezte le végül.
