Ez a nyár sem múlhat el az izsai nyári régészeti iskola nélkül - KÉPEKKEL
Az idei nyári vakáció első felében a korábbinál is nagyobb érdeklődés mutatkozott az izsai Leányvár, vagyis az UNESCO kulturális világörökségi listáján 2021 óta szereplő, római kori tábor területén több éve hagyományosan megrendezendő nyári régészeti iskola iránt. A jövendő szakemberek új elméleti és gyakorlati ismeretekkel való gazdagítása mindig a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, a komáromi Duna Menti Múzeum, Izsa község, valamint több bel- és külföldi egyetem példás összefogása által valósulhat meg.
A Visegrádi Alap által támogatott szakmai továbbképzésen az elmúlt hetekben két turnusban vettek részt a hazai Nagyszombati Egyetem, valamint a brünni Masaryk Egyetem, a prágai Károly Egyetem és a budapesti ELTE hallgatói.
A szervezők azt fontolgatják, hogy mivel az idei jelentkezők száma túlszárnyalta az adott kapacitást, ezért azt a jövőben majd valamiképp bővíteni kell. A nyári iskola vezetője a szlovák régészlegenda, Ján Rajtár, aki 1978 óta a 2022-ben elhunyt kolléganőjével, Klára Kuzmovával együtt végzett kiterjedt régészeti feltárásokat a Leányvár területén és annak környékén, s az egykori szakmai tapasztalatait a jelenlegi egyetemistákkal is szívesen megosztja.
Miroslava Daňová, a Nagyszombati Egyetem Bölcsésztudományi Kara Hagyományos Régészeti Tanszékének docense saját bevallása szerint azért foglalkozik mindig szívesen az egyetemistákkal, mert ezt a nyári iskolát kiváló alkalomnak tartja arra, hogy a fiatalok felfedezhessék az ókor örökségét, kulturális értékeit.
A jeles szakember hozzátette: a római katonák a hajdani Római Birodalom minden területéről érkeztek a Duna menti Leányvárba. A jelentős folyam a rómaiak világát elválasztotta a más nyelven beszélő, barbár népekétől.
A jövendő régészek kötelező szakmai gyakorlatának közkedvelt részét képezi az izsai nyári régészeti iskola, amely során kétkezi, fizikai munkát is végeznek, ekképp fejlesztve a vonatkozó készségeiket.
A továbbképzés szakmai vezetője azt is elárulta: ez alkalommal az ideiglenes tábor csak részben ismert, északi árkában kutattak, ezzel fontos lépést téve előre. Továbbá a fürdők feltárását is folytatták, s olyan rétegekbe jutottak be, amelyeket egy évszázaddal ezelőtt még a neves elődjük, Tóth-Kurucz János sem ismert, s azóta más sem kutatta. Azt a titkot pedig majd a későbbiekben próbálják felfedni, hogy a rómaiak miként vezették be a vizet a medencékkel rendelkező fürdőkbe, és hogyan biztosították a talajfűtést.
Az egyetemi hallgatók nem csak a leletek feltárásával, szakszerű megtisztításával, lefényképezésével és helyes dokumentálásával, katalógusokba való nyilvántartásba vételével kapcsolatos tudásukat gyarapíthatták, hanem személyesen találkozhattak a kerámiára, fémekre, téglákra specializálódott, jeles szakemberekkel is, akiktől szintén sokat tanulhattak. Tanulmányúton jártak a szintén római kori táborban, a túlparti Brigetioban, valamint múzeumokba is ellátogattak. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy apránként elsajátítsák a jövendő hivatásuk szakmai fortélyait, kulisszatitkait, miközben a saját képességeiket, készségeiket és felelősségérzetüket is fejlesztették.
– ecsetelte a nyári iskolájuk hozadékát Miroslava Daňová, aki búvárként víz alatti régészeti kutatásokat is végez.
Ő úgy véli, hogy bár a római kortól mintegy 1 700 év választ el minket, továbbra is kutatni kell az itteni nyomaikat:
A nyári iskola résztvevői ezentúl könnyebben tudják majd elemezni a leletekből vett mintákat, illetve értelmezni a fotogrammetria eredményeit, s ügyesebben kategorizálják és rekonstruálják a feltárt tárgyakat, valamint szakszerűbben fogják lerajzolni a lelőhelyeket.
Jövő nyáron pedig következhet a folytatás, amire bizonyára további társaikkal együtt, szívesen térnek vissza az izsai Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeum udvarán elszállásolt régészpalánták.
