Életük a zene
A GHP fellépései alkalmával heten vannak a színpadon: a három, kizárólag magyarul megszólaló énekhangot kiegészíti egy gitáros, egy dobos, egy zongorista és a keverőpultnál a DJ. Teljes csapatuk létszáma a háttérembereket is beleszámítva az egy tucatot is meghaladja.

A Bodrogközben szinte már mindenki ismeri őket, de az országon belül eddig legmesszebb csak Gömörben szerepeltek. Tavaly a gombaszögi fesztiválon léptek színpadra, Magyarországon azonban már számos helyen jártak, legyen az feltörekvő előadók versenye, nyári fesztivál vagy tematikus workshop. A kezdeteket számukra a 12 évvel ezelőtti királyhelmeci gimnázium tehetségkutató versenyének közönségdíja jelenti. Az évek alatt a lemorzsolódott tagokat újak pótolták, három hang viszont a kezdetektől erős magot alkot. Egyetemi éveik után, altató orvosként, az iskolaügyben, illetve szociális területen dolgozva sem váltak meg fiatalkori szenvedélyüktől – a popzene művelésétől és azon belül is a hip-hop, rap elemekkel tarkított saját stílusú, egyedi produkcióik létrehozásától.
Ahogy a frontember, Matyi Alex mondja, ha nem sikerült volna szponzort találniuk, most nem próbálhatnák szinte napi rendszerességgel az őszre tervezett, sorrendben harmadik albumuk dalait. A szövegíró Alex elárulta, hogy a szerelmi csalódásokat, a társadalommal való dacolást, a lázadást már kinőtték, az érettebb fejjel született dalaik már mások. Azt szeretnék, ha dalaik a széles tömegekhez szólnának. Az ismert digitális platformokon több szerzeményük elérte már a 100 ezres nézettséget, egyik pedig közelít a másfél millióhoz.
Azt a sampler felállást, amit kombináltan megszólaltatnak (a produkció hangzásvilágának felét a keverőpultból, HD minőségben a DJ szólaltatja meg), Felvidéken mások nem alkalmazzák, s mint mondják, Magyarországon már szinte mindegyik zenekar így dolgozik. Sokkal dúsabb, árnyaltabb és színesebb a hangzás, mintha kizárólag a hangszerekre és az énekhangokra hagyatkoznánk – mondja a gitáros, Feke Ádám, majd hozzáteszi, hogy bár sokan nem tudatosítják, de így zenélni sokkal nehezebb, mert folyamatos, feszített és tűpontos koncentrációt igényel.
Frissen élnek még bennük a Válaszúti Workshopon, Ferenczi Györgynél és a rackáknál tett látogatásuk élményei. Két napig, megállás nélkül együtt zenéltek más zenekarokkal. Egymás dalfoszlányaiból összegyúrtak egy közös alkotást, saját attitűdjükből feldolgozták a másik szerzeményét. Úgy érzik, ezen a hétvégén többet tanultak a zenekarban létezés lényegéről, mint eddig bármikor.