Életminőség-romlás – Gömörben
Szomorú képet fest néhány gömöri település életminőségéről a napokban közzétett lista, amely a szlovákiai településeket rangsorolja. Az általunk megkérdezett gömöriek nem vélekednek ennyire negatívan, azt azonban elismerik, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a kormány tervezett megszorításai miatt az amúgy sem rózsás helyzet tovább romlik majd.
Az élet minőségét sokféle tényező befolyásolja. Ezek persze személyenként különbözhetnek, azonban több olyan alapvető elem is van, amely általában mindenki életének a minőségére hatással van. A lakóhelyünkre jellemző környezeti tényezők közül kulcsfontosságú például a légszennyezés mértéke, a levegő minősége, a zajszennyezettség, a vízminőség, az infrastruktúra és közlekedés színvonala, a baleseti és bűnözési statisztikák, a hulladékgazdálkodás, az urbanizáció és újabban egyre fontosabb szerepet játszik a klimatikus környezet is.
Az élő környezet és a társadalmi környezet, mint például a biztonság, a közlekedés, az infrastruktúra különösen nagy hatással vannak az életminőségre. A zöldterületek, a csendes környezet, a természet közelsége és a szép táj javíthatják a közérzetet, míg az állandó zaj, a légszennyezés és a társadalmi problémák rombolhatják. Ezek azok a külső körülmények, amelyek közvetlenül befolyásolják a mindennapi életünket, a közérzetünket és az egészségünket.
Az Állami Számvevőszék létrehozott egy alkalmazást, amelynek segítségével mindenki megtudhatja, hogy objektív adatok alapján települése minőségi lakóhelynek számít-e, vagy sem. Az applikáció a kiválasztott mutatók szerint a Zsolna szomszédságában található Egbelény községet tartja a legélhetőbbnek Szlovákiában. A falu lakossága növekszik, alacsony a munkanélküliség, iskola és óvoda van helyben, közel vannak az egészségügyi ellátást nyújtó intézmények, a középiskolák, alacsony a bűnözés és az extrém időjárásnak való kitettség.
A számvevőszékl a statisztikai hivatal adatbázisaiból, egyéb közigazgatási forrásokból és saját tevékenysége alapján gyűjtött adatokból indult ki. Az alkalmazás a hivatal honlapján érhető el, és mind a 2924 településről áttekintést nyújt, beleértve a 2012 óta lefolytatott ellenőrzések eredményeit is. A próbaverziót a hivatal munkacsoportja fejlesztette ki 2020-ban, majd a következő évtől már elérhetővé tették az alkalmazást, amit fokozatosan bővítenek. A szolgáltatás egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy megtudjuk, milyen minőségi szinten állnak az egyes települések demográfiai szempontból, vagy a közbiztonság szempontjából, illetve milyen távolságra vannak az iskoláktól, kórházaktól a többi településhez képest.
– részletezte Daniela Bolech Dobáková, az intézmény szóvivője.
A MuMAP (Municipalities on Map - Önkormányzatok a térképen) elnevezésű alkalmazás a gömöri régió településeiről nem fest túlságosan jó képet, sőt…
A rangsor utolsó hat helyén a Nagyrőcei és a Rimaszombati járás falvait találjuk. Általánosságban elmondható, hogy a dél-szlovákiai települések számos mutató szempontjából elmaradnak az északabbra található településektől, azonban a gömöri kisközségekre ez hatványozottan igaz.
A szkárosi polgármester a témában nem kívánt nyilatkozni, a helyiek viszont nem teljesen értik, miért végeztek a legrosszabb helyen, mivel itt legalább van élelmiszerüzlet, kultúrház és halottas ház, míg némely közeli településen ezek sincsenek. Azt viszont elismerték, hogy kevés a munkalehetőség és borzalmas a közlekedés. Naponta mindössze 4-5 járat közlekedik, hétvégén kettő, ezért nehéz eljutni még a legközelebbi városokba is.
Az utolsó tízben találjuk még szintén a karnyújtásnyira lévő Gömörispánmezőt, Gömörlipócot, Nandrást, Kisperlászt és Alsófalut. Közös bennük, hogy minden egyes településen alacsony és csökkenő a népességszám, ezen belül jelentős a roma lakosok aránya, magas (12-25 százalék) a munkanélküliség, s az ezer főre vetített bűncselekmények száma is kétszer magasabb, mint az országos átlag.
A Besztercebánya Megyei Önkormányzat válasza az érintett települések helyzetére az, hogy a mindenkori kormányok a régiót hosszú időn át elhanyagolták, nem érkeztek meg a kellő befektetések. A megye vezetése ugyanakkor igyekszik némileg orvosolni a dolgokat.
"Javítjuk a hatáskörünkbe tartozó utakat, befektetünk az oktatási intézmények működésébe, segítünk az önkormányzatoknak az uniós projektekben. Emellett a turizmusba is befektetünk, például támogatjuk az Európai Örökség címmel rendelkező templomok elérhetőségét, látogathatóságának elősegítését" – közölte Lenka Štepáneková, a megyei önkormányzat szóvivője.
Vavrek István, megyei képviselő tőlünk hallott először a felmérésről, s meglepte az eredménye. Elismerte, hogy sok problémája van a régiónak, de úgy tartja, hogy aki elégedetlen itthon, az elmehet körülnézni Kelet-Szlovákiába, ahol szerinte még rosszabb a helyzet.
Azóta számos új üzlet nyílt, az emberek az igényeiknek megfelelőt itthon is találnak. Ha valamit meg akar venni az ember, már nem kell Miskolcra vagy Rimaszombatba menni. Már itt helyben is sok mindent megvásárolhatnak – mondja Vavrek, aki hubói lakosként a távolságot sem tartja túl nagynak az említett városoktól. A közel 140 lakosú Hubó község egyébként szintén a lista utolsó száz települése között van, pedig az értékelései nem kirívóan rosszak.
A munkaképes lakosság nagy többsége dolgozik a különböző mezőgazdasági cégeknél, a sajtgyárban, vagy éppen Tornalján. A korábbi parlamenti képviselő azonban rámutatott egy fontos tényezőre, ami nem helyi, hanem általános problémát jelez. Ez pedig az, hogy szinte egyáltalán nem tesznek különbséget a munkabérek és a segélyek nagysága között. Egy konkrét példán bemutatva elmondta, hogy van olyan ismerőse, aki már fél éve munkanélküli, s hiába kínáltak számára munkalehetőséget a 23-kmre lévő Gömörhorkán, nem fogadta el.
Ki kell mondani egyszerűen, olyan feltételek vannak ebben az országban, hogy a romáknak jobban megéri nem dolgozni, mert ha dolgoznak, többet vesztenek – hívta fel a figyelmet a paradox helyzetre Vavrek István.
Antal Zoltán, tornaljai városi és szintén megyei képviselő szerint megalapozott lehet a felmérés és statisztika eredménye, de messzemenő következtetéseket nem szabad ebből levonni. A munkanélküliségi adatok, véleménye szerint is, megtévesztőek lehetnek, mivel a térségben valóban dívik a feketemunka, s a munkanélküliek közül néhányan külföldön keresik a kenyerüket, miközben itthon a munkanélküli nyilvántartásban szerepelnek.
– hangsúlyozta Antal Zoltán, aki a megye szociális ügyekért felelős szakbizottságának is a tagja. Elmondta, hogy a térség helyzetét pozitívan befolyásolná a közlekedési infrastruktúra javítása, ami akár a turizmus fejlődését is magával hozhatná.
Tornalja városa egyébként a második legrosszabb helyezést (2763.) érte el a városok között, csak a szennyezett levegőjéről ismert Jolsvát (2898.) sikerült megelőznie. A gömöri régióban a legélhetőbbnek a két járási székhelyet, Rozsnyót (593. hely) és Rimaszombatot (1051. hely) tartják, illetve a két város közelében fekvő falvakat.
Rimaszombat vezetése érzékeli a problémákat és az önkormányzatokat fenyegető financiális veszélyeket, ezért a városi képviselők a múlt héten jóváhagytak egy szimbolikus felhívást a szlovák kormányhoz. Ebben felhívják a figyelmet a konszolidációs csomag miatt nehéz helyzetbe kerülő önkormányzatok problémáira, és egyben a szlovákiai városok és községek megsegítésére szólították fel a kormányt.
Jozef Šimko, a város polgármestere rámutatott, Rimaszombatban a legalacsonyabbak az adók a környező városok közül, de ha nem emelkednek a helyi adók és illetékek, akkor Rimaszombat városa sem tud majd zavartalanul működni, illetve nem tudja biztosítani az alapvető szolgáltatásokat a polgárok számára.
A felhívás beterjesztője Halász Attila alpolgármester elmondta, hogy sok város már most komoly pénzügyi problémákkal küzd a bevételek csökkenése és az alapszolgáltatások üzemeltetési költségeinek növekedése miatt. Nincs ez másként Rimaszombatban sem. Az alpolgármester attól tart, hogy megfelelő finanszírozás hiányában az önkormányzat, illetve annak tevékenységei veszélybe kerülhetnek, a megszorítások érinthetik a sportlétesítmények fenntartását, az oktatást, a kultúrát is, sőt a város szociális politikáját és további fejlesztését is. Ezek az intézkedések pedig nem javítanák, hanem tovább rontanák az életminőséget. Halász hozzátette: annak ellenére, hogy a városi képviselő-testület közvetlenül nem szólhat bele a kormányzati döntésekbe, úgy véli, ha több önkormányzat csatlakozik ehhez a felhíváshoz, akkor kellő nyomást gyakorolhatnak a kormányra a probléma megoldására.
Megjelent a MAGYAR7 46. számában.
