Egy nap története, s ami mögötte van
Százöt évvel ezelőtt Komárom magyar védőit kegyetlenül lemészárolták a csehszlovák katonák. Tizenöt éve annak, hogy a dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület a vasúti híd déli hídfőjénél emlékművet állított a tiszteletükre, amit az idei május elsejei gyászos évfordulón újraavattak.
A komáromi áttörés 105. évfordulóján, a Felvidéki Értékőrzők és a dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület szervezésében először az 1919-ben életét vesztett 102 áldozatra emlékeztek síremléküknél, a temetőben.
– fogalmazott Bese László történész, a Selye János Egyetem oktatója, a Történelemtanárok Társulásának az elnöke.
A támadás 1919. április 30-án, éjjel kezdődött az északi városrészt január óta megszállás alatt tartó csehszlovák helyőrség ellen, amelynek segítséget nyújtottak az itáliai légiós alakulatok és a vasúton érkezett csehszlovák csapatok is. Először a várost tisztították meg a magyar támadóktól, majd gyors ellentámadásba mentek át a vasúti híd irányában. A meglepett magyar vöröskatonák a vasúti hídon hazafelé, részben Örsújfalu és főleg az Erzsébet-sziget felé menekültek. Kegyetlenül lemészárolták őket, így május elseje az áldozatok összegyűjtéséről és eltemetéséről szólt. A szónok kötelességének tartotta azokat is megemlíteni, akik ennek a május elsejének az emlékét kitartóan és példaértékűen őrzik.
Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke arra emlékeztetett, hogy 15 évvel ezelőtt hogyan sikerült bevinni a köztudatba a komáromi áttörés történetét.
Talán az egész Kárpát-medencében ez az egyetlen olyan megemlékezés, mely az eredeti helyszínen, két részletben, két időpontban, két országban, de egy városban kerül megrendezésre, immár 13 éve. Arra is kitért, hogy 2019-ben Dél- Komárom Önkormányzata az Összetartozás Városává nyilvánította Komáromot, amit Észak-Komárom Önkormányzata ellenszavazat nélkül fogadott el. Ha pedig ugyanez majd mindkét országban parlamenti szinten is megtörténik, akkor a hajdani hősök áldozata nem volt hiábavaló.
A koszorúzással egybekötött észak-komáromi megemlékezésen Kiss Róbert kanonokkal együtt imádkoztak az áldozatok lelki üdvéért.
Megjelent a MAGYAR7 19. számában.
