Egy kisváros másodvirágzása
Bős épül és szépül. Ez nem afféle közhelyes szójáték, hanem tény, hiszen aki mondjuk húsz esztendeje elsétált a nagy körforgalomtól bármelyik irányba, annak a szeme elé egy más, ha lehet így fogalmazni, szürkébb, „kopottabb” kép tárult. Ma egy élhető kisváros látványa fogad, felújított épületekkel, új utcasorokkal. A városnak a kulturális élet és az oktatás terén sem kell szégyenkeznie.
Fenes Iván polgármester a település első embere immár harminckettedik esztendeje. Azt szokták mondani, hogy aki ilyen sokáig „húzza”, annak nem lehet szerencséje, az már valóban tudhat valamit. Azt azonban, hogy Bős immár kilenc éve város, bizony még mindig ízlelgetem. Pedig minden kritériumot teljesít, a fejlődés pedig azóta még látványosabb, s ahogy a polgármester említette is, bizony, most már országos szinten is komolyabban veszik a települést. A helyieknek mindig szívügyük volt, hogy Bős ismét város legyen, mint a régi időkben, mondta Fenes Iván.
A fejlesztési tervet Bős végül a Nagyszombati Járási Hivatalba nyújtotta be, ám mivel nem volt meg a kellő politikai akarat, így nem is foglalkoztak vele évekig. Amikor 2015-ben a bősiek megkérdezése nélkül odavitték a menekülteket, a település sokat szerepelt a médiában.
– Mire az illetékesek végül szóba álltak velünk, a belügyminiszter megkérdezte, hogy miben segíthet. Mivel tudtam, hogy a migránsokat egyhamar úgysem viszik el innen, így megfogalmaztam néhány pontot, amelyek végül teljesültek is. Az első az volt, hogy szeretnénk végre város lenni, s ez nem kerül semmibe, hiszen már beküldtük a kérvényt Nagyszombatba. S egyszer csak lett politikai akarat, és azóta már migránsok sincsenek Bősön.
Új óvodai osztályokat nyitottak, a magyar állam jóvoltából felújításokra is sor kerülhetett. Ahol új utcák létesültek, ott a csatornahálózat is bővült, és a város központjában megépült az új egészségügyi centrum is. A régi helyén pedig több mint ötmillió eurós beruházással egy modern, igényes kivitelezésű és sokrétű szolgáltatást nyújtó nyugdíjas otthon építése zajlik. A régi nyugdíjas otthon a kastélyban található, ami viszont műemlék, így nem lehet átalakítani a kor követelményeinek megfelelően, magyarázta a polgármester, akinek nem titkolt célja, hogy az idegenforgalmat is erősítse. Egy beruházó akvaparkot létesítene, ami Fenes Iván szerint a város számára is jó hír, hiszen idegenforgalmi szempontból profitálhat belőle.
– Ezenkívül a Billa is vásárolt egy telket a városban, tehát a Jednota és a Tesco után újabb élelmiszerlánc nyit boltot Bősön, sőt, érdeklődnek újabb áruházláncok is. Ez is elsősorban annak köszönhető, hogy várossá váltunk. Minden nap végigsétálok vagy végigautózom az utcákon, és igyekszem odafigyelni, hogy azért rend legyen. Ebben már szinte mániákus vagyok. Büszkén mondhatom, hogy a gyűjtőudvar kiválóan működik és használják az emberek, így eltűnt a szemét az utak mellől. Ezek nagyon fontos dolgok – hangsúlyozta a polgármester.
Bős is megszenvedi az önkormányzati támogatások radikális csökkentését, de szerinte egy település nem létezhet kultúra és sport nélkül – mert általában ez az első két szektor, amely megszenvedi a megszorításokat –, úgyhogy a kulturális szervezetek és a sportklubok támogatására a város mindig biztosít keretet.
– Szerencsére annak idején a település nem adta el az ingatlanjait. Rengeteg az olyan terület, amit bérbe tudunk adni, például évente 200 hektár szántóföldet is, és ez még több lesz, mert a Fico-kormány annak idején megígérte, hogy a települések belterületeit, amelyek az állam nevén vannak, visszaadja az önkormányzatoknak. Így tudtunk kialakítani parcellákat, ahol családi házakat lehet építeni. Próbáljuk a rezsiköltséget is csökkenteni. Például olyan pályázatot nyertünk, hogy az iskolák és az óvodák hőszivattyúra térhetnek át, amivel nagyon sok energiát és így pénzt tudunk megtakarítani.
Sebő Renáta, az Amade László Alapiskola igazgatónője büszkén újságolja, hogy a tanulók sok mindenbe bekapcsolódnak, nemcsak az iskolában, hanem azon kívül is. Nagy iskoláról van szó, és ahogy Bős várossá vált és rohamos ütemben fejlődik, a tanulók száma is gyarapodik. Bősön jelenleg 404 diák koptatja a magyar iskola padjait, de nem is olyan régen csupán 284 tanulójuk volt. Tavaly és tavalyelőtt is három osztály indult, s idén úgy néz ki, hogy először négy osztályt tudnak indítani.
A létszámgyarapodáshoz nyilván az is hozzájárul, hogy sajnos néhány kisiskola megszűnt, de vannak olyan magyar családok, akik messzebbről költöztek ide, illetve a gyermekvállalás is mintha népszerűbb lenne, mint mondjuk az ezredfordulón. Olyan gyerkőcök is vannak, akiket délután, az iskolai szakkörökbe hoznak Csallóköznyáradról, Balonyból, Szapról vagy máshonnan.
– A mi célunk is az, hogy minden téren jól teljesítsünk, ugyanis a szülőket nagyon érdekli, hogy milyen eredményeink vannak. Megmondom őszintén, én régebben nagyon Facebook-ellenes voltam, de egy idő után be kellett látnom, hogy igenis tájékoztatnunk kell a szülőket az iskolai tevékenységekről, mert így első kézből kapnak információkat arról, mi zajlik nálunk.
Az iskolának 48 alkalmazottja van, ebből 42 a pedagógiai munkaerő, ami a tanárokon kívül a pedagógiai asszisztenseket, a nevelőket is jelenti. Minden tantárgyat szakképzett pedagógus tanít, csupán a technikai nevelést nem. Figyelemre méltó, hogy az iskolában tíz férfi pedagógus is tanít, s a tapasztalatok alapján ez nagyon fontos, ugyanis a gyerekek egészen másként viszonyulnak hozzájuk, teszi hozzá az igazgatónő. A kilenc szakkörből a sportszakkörök különösen sikeresek, de népszerű a számítástechnikai szakkör és a néptánc is. Az iskola nemrég új szaktanteremmel, interaktív asztalokkal és egy 3D-s nyomtatóval is gazdagodott. A közeljövőben filmes szakkör is indul, hiszen a bősi amatőr filmesek nemzetközi szinten is szép sikereket érnek el és az iskola történetét is megfilmesítették már a tanulók.
Az igazgatónő és a polgármester is hangsúlyozták, hogy jó az együttműködés az önkormányzat és az iskola között, ennek köszönhetően komolyabb nehézségekkel eddig nem kellett szembenéznie az oktatási intézménynek.
Bősön Nagy Anikó vezetésével, több mint 400 taggal már évtizedek óta jól működik a Csemadok, és szinte minden kulturális eseményből kiveszik a részüket szervező vagy társszervező minőségben. Az sem véletlen, hogy az egyik idei Csemadok Életműdíjat az a Csörgő Árpád kapta, aki 46 éve vezetőségi tag és ma is aktív tagja annak a helyi alapszervezetnek, amely február 12-én ünnepli megalakulásának 75. évfordulóját. Ennek apropóján a helyi székház előtt egy kis székely gyalogkaput és egy kis kaput állítanak, amelynek az elkészítését Hrubík Béla, egykori Csemadok-elnök vállalta. A 14-15 fős „kemény mag” a vezetőség tagja is egyben.
– A húsvétváró mindig családi program, tojásfestéssel, állatsimogatóval. Ha jó idő van, a tájház udvarán tartjuk. Egyszer leszúrtunk egy botot, és lett belőle egy nagy fa. Nem gondoltuk, hogy megmarad, úgyhogy arra akasztgatjuk a tojásokat – mondta Nagy Anikó, a Csemadok bősi alapszervezetének az elnöke.
Megjelent a Magyar7 2025/3. számában.
