Csemadok: Értéket jelent, értéket teremt
„Van kire támaszkodnunk és ez azt az érzést erősíti bennem, hogy a Csemadok nem önmagáért van. Értéket jelentünk, értéket teremtünk és erről nem szabad lemondanunk.” – mondta Langschadl Dávid a Csemadok gútai alapszervezetének elnöke, november 23-án, a gútai Adamis Anna Városi Művelődési Központban megtartott Csemadok gálán, ahol a szervezet megalakulásának 75. évfordulóját ünnepelték. Gútán1949. július 3-án alakult meg a Csemadok helyi szervezete.
Az esemény háziasszonya Hájos Irén méltatta a szervezet munkáját, kitartást kívánt a következő évekre, a jelenlegi és jövőbeli csemadosoknak, megköszönte az eddigi aktív tagok munkáját.
Kubicsek Vivien szavalatával kezdődött meg az ünnepi gála, amelyet ünnepi beszédek követtek, elsőként Langschadl Dávid a Csemadok gútai alapszervezetének elnöke mondta el köszöntőjét, aki kifejtette:
– fogalmazott az elnök.
Végül Böszörményi István helytörténész gondolatát idézte: „Száz évvel ezelőtt a felvidéki magyarság kisebbségi helyzetbe került. Akkor kialakult egy bizonyos embertípus, a magyarságot szóban és tettben őrző-védő embertípus. Mindenki a maga helyén, a lehetőségei szerint. A közös nevező mindenhol a magyarság, az identitás megőrzése és az értékek átmentése volt. Ezt tették - többek között - a csemadokosok is, akik elkötelezetten vallották és vallják: Megtartani és megmaradni.”
Halász Béla a város polgármestere gratulált a Csemadoknak a 75. évfordulóhoz, mint mondta: A Csemadok sok mindent túlélt, a lángot őrizni és tovább adni kell, „a folytonosság a legfontosabb, ami a megmaradásunkat szolgálja. A folytonosságot a múltból merítve a jelen által a jövőben látjuk. A jelen az adott a pillanat, a többi mögöttünk van és előttünk.
A Csemadokban mindenkire szükség van, a bölcsre, a középkorúra és a fiatalra egyaránt, ebben az összetételben szükség egymás megbecsülésére, tiszteletére, mert csak így lehet egy közösségben, a közös cél érdekében eredményeket elérni. Ez a tevékenység nem a megélhetést szolgálja, ez szolgálat. A 75 év nem semmi, van benne öröm, bánat eredmény, kudarc, több mint 100 éves helyi hagyomány Gútán a pünkösdi sortáncjárás, amelyet a jogfosztottság éveiben kényszerből szüneteltettek ám a gútai Csemadok alapszervezet 1950 óta ismét minden évben megszervezi, és erre igazán büszkék lehetünk, minden megteszek annak érdekében, hogy ezt a hagyományt tovább ápoljuk, őrizzük és védjük.” – fogalmazott a polgármester.
Petheő Attila a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnöke ünnepi beszédében kifejtette: A Csemadok egy nagy magyar közösség, amihez azért fontos tartozni, mert mindenki aki itt van, az valamilyen szinten sikeres, aki itt dolgozik, aki itt tesz, az úgy érezheti, hogy nincs hiába.
Azt gondolom, hogy ma itt a Felvidéken, de akár az egész Kárpát-medencében is rendkívül fontos, hogy sok olyan magabiztos magyar ember legyen, aki valóban tud a közösségért tenni. Csemadok az mi vagyunk.” Petheő köszöntőjében nem feledkezett meg a helyi Csemadok nagy alapjáról sem: „Mikor végig gondoljuk azt, hogy milyen emberek dolgoztak az elmúlt évtizedekben, Gútán nem szabad megfeledkezni Kicsindi Karcsi bácsiról. Olyan ember volt, olyan legenda volt, akinek, életének 88 éve a magyar kultúra szervezése köré szövődött.”
A Csemadok Gála a kultúra ünnepe volt Gútán, közreműködnek a helyi iskolák és a Művészeti Alapiskola növendékei, a Margaréta Néptánccsoport és a Kikelet Ifjúsági Néptánccsoport, akiket Lakatos Áron és zenekara kísért, Kosáry Judit és Kosár Szabolcs nótaénekesek.
A kultúrműsor után fogadáson, pohárköszöntővel, csemadokos tortával ünnepeltek a vendégek.
