Bulcsú vezér szobra Búcson
997-ben Bulcsúnak, a magyar törzsszövetség harkájának (ez a fejedelem és a gyula mellett a harmadik méltóság volt) szobrot állítottak Búcs községben.
A szoborállítás indoka az volt, hogy a falu a nevét Bulcsú vezértől eredezteti, akinek a hagyomány szerint itt volt egyik szálláshelye a 10. század első felében. A falu nevének etimológiája teljesen egyértelmű: valóban a Bulcsú személynévből eredeztethető, az első oklevélben való előfordulásakor 1212-ben Bulchu (olvasd: Bulcsu) névalak szerepel. A név alakulása nyelvtörténetileg is indokolt, az u tővéghang elmaradása (utu˃út), valamint az l kimaradása következtében beállt pótlónyúlás (volt˃vót) eredményezte a Búcs névalakot.
Mindezek ellenére maga Bulcsú vezér, mint ismert történelmi személyiség kétségkívül szobrot érdemel. Bulcsú harkáról történelmileg hiteles adatokat Bíborbanszületett Kostantin császár szolgáltatott a Birodalom kormányzásáról című ismert művében, amely a magyar őstörténet jeles forrása. 948-ban ugyanis Bulcsú és Tormás herceg (Árpád dédunokája) Bizáncban megkeresztelkedett, maga a császár volt a keresztapjuk.
Bulcsú vezér, ahogy krónikáink említik, a magyar törzsszövetség egyik legjelentősebb hadvezetője is volt a 10. század 30-as éveitől. Több győztes hadjáratot vezetett elsősorban a német tartományokba.
Az utolsót 955-ben két vezértársával, Lehellel és Súrral indították, de Augsburg mellett a Lech mezején súlyos vereséget szenvedtek, s a haza induló vezéreket elfogták és Augsburgban kivégezték.
Bulcsú vezér szobrát Nagy János készítette rézlemezekből mesterien egybeszerkesztve. (Egy művészettörténész szerint ez a szobor és Esterházy János szobra a művész két legértékesebb alkotása.) A szobor egy támadásra lendülő lovas vitéz alakját formázza. A vezér alakja üzenetet hordoz a mai ember számára azt sugallva, hogy nem hátrálunk meg! Ez az üzenet a szobor felállításának idején, az 90-es évek közepén bírt igazi aktualitással, amelyből napjainkban sem veszített.
Megjelent a MAGYAR7 42. számában.
