Besztercebánya megye jó kezekben van
Csúsz Péter 2011 óta a Magyar Közösség Pártja Besztercebánya megyei képviselője. S bár a 2017-es választáskor csak pótképviselő lett, Ján Lunter megyeelnök a megye déli régióinak fejlesztéséért felelős megbízottá nevezte ki. 2019 decemberétől újra megyei képviselő.
Közel két évtizede tevékenykedik megyei képviselőként. Az előző ciklusokkal összevetve milyennek látja a jelenlegi megyei vezetést?
Egyértelműen elmondható, hogy ilyen, koncepcióban gondolkodó vezetése még nem volt a megyénknek. Az önkormányzatiság (legyen szó községiről, városiról, vagy megyeiről) azt jelenti, hogy a vezető a napi teendők ellátása mellett gondolkodik a jövőn, a legjobb megoldáson, tervez, majd végrehajtja azt. A mostani vezetés részéről olyan szisztematikus lépéseket tapasztalunk, amelyek egyértelművé teszik, hogy a megyénk jó kezekben van.
A korábbi négy év Marian Kotlebának „köszönhetően” Besztercebánya megye az uniós támogatások tekintetében feketelistára került. Sikerült a stagnálás után ismét felzárkózni?
Az első jelek már láthatók, például újra pályázhatunk EU-s támogatásokért, ami eddig nem volt lehetséges a feketefoglalkoztatás miatt. Újraindultak a tárgyalások, amelyek megszakadtak. Az egyik például a rimaszombati kórház befejezetlen B pavilonját érinti. Újdonság az is, hogy tárgyal velünk a kormány, és 25 millió euró értékben kamatmentes kölcsönt kaptunk az útjaink felújítására. A foglalkoztatás javítására a megye szo-ciális vállalatokat hozott létre egy-egy régióban. Munkaközvetítő ügynökséget hoztunk létre Losoncon, hogy segítsük felkeresni azokat a munkavállalókat, akikre a vállalatoknak szükségük van a járás határán kívül. Ilyen munkát az állami munkaügyi hivatal nem végez. Átgondolt koncepciót tettünk az asztalra, hogy a duális képzést hatékonyabbá tegyük a szakközépiskoláinkban. Rengeteg kihasználatlan épületünk van, amelyek állaga romlik, ezek kihasználására is keressük a megoldást és az anyagi forrásokat. Azokban a régiókban, ahol nincs orvosi ellátás, igyekszünk segíteni. Rengeteg a feladat és a folyamat nagyon lassú, de ilyen átgondolt, mindenre kiterjedő munkára korábban nem volt példa.
Arányosan jut támogatás a magyarlakta régiókba? Az MKP-frakció milyen erőt képvisel az önkormányzatban?
Bár a 49 képviselő közül csak 19 van a déli járásokból, nem mondhatjuk, hogy hátrányosan kezelnék a déli járásokat. Az említett 25 millió kamatmentes kölcsön az utak felújítására például egy kulcs alapján lett szétosztva a 13 járás között. Számításba vették a kilométerek, a lakók számát, de azt is, milyen az utak állapota egy-egy járásban.
Három frakció alkotja a koalíciót, s bár mi vagyunk a legkisebbek, minden esetben konszenzusos döntés születik, ami stabilitásról és bizalomról árulkodik.
A Losonci járásban mely területek fejlesztésére lenne leginkább szükség? Várható nagyobb beruházás a közeljövőben?
A legfontosabb, hogy EU-s támogatást tudjunk szerezni a Füleken keresztül vezető 571-es másodosztályú út felújítására, amely a járás határáig vezet, és az ajnácskői vasútállomásnál végződik. Már megtörtént az első egyeztetés Füleken, ahol részt vettek a tervező cégek, az érintett községek polgármesterei, a megyei képviselők, a rendőrség képviselői, a szakmai szervezetek, amelyek véleményezik a tervezetet. A füleki polgármester elindított egy újabb fontos kezdeményezést – egy tornaterem megépítésének lehetőségét a Füleki Gimnáziumban.
A tavalyi év elején együttműködési megállapodást kötött egymással a Besztercebányai Megyei Önkormányzat és a Nógrád Megyei Közgyűlés.
Négy éven keresztül nem volt kapcsolat semmilyen megyével, senki sem akart velünk együttműködni. Ez az izoláltság megtört. Skuczi Nándor és Ján Lunter elnökök között már baráti lett a kapcsolat, többször találkoztak, és vannak közös programjaink. Például, hogyan lehet a síközpontjainkat reklámozni a magyarországi turisták számára. A megye már tavaly indított hétvégi buszokat Salgótarjánból több síközpontba.
Várható a határon átnyúló közlekedés javítása? Gondolok főként a korábban működő Somoskőújfalu és Fülek közötti személyforgalom visszaállítására.
Ezt is tervezzük, de ez nehéz feladat. Hogy a megye megrendelhesse a határt átlépő rendszeres autóbuszjáratot, a vállalatnak licencre van szüksége, majd meg kell egyezni a magyarországi Volánnal, végül a csatlakozásokat össze kell hangolni a Budapest–Salgótarján közötti járatokkal is. A vasút pedig állami hatáskörbe tartozik, és a közlekedési minisztérium dönt minden járatról. Érsek Árpád minisztériumától világos választ kaptunk: nem újítják meg a Fülek–Salgótarján közti vasúti közlekedést.
A napokban az MKP delegációja Ján Lunter elnöknél járt. Mi volt a találkozó célja?
Február 18-án tárgyalt az MKP delegációja Besztercebányán. A megbeszélésen részt vett Menyhárt József, az MKP elnöke, Berényi József Nagyszombat megyei alelnök, Csenger Tibor Nyitra megyei alelnök, valamint Cziprusz Zoltán és jómagam. Szóba került a szociális problémák kezelése, a másod- és harmadosztályú utak karbantartása (ami a mi esetünkben több mint 2500 km), amihez a megyék szinte semmilyen állami támogatást nem kapnak, a tömegközlekedés biztosítása, amihez a megyék szintén csak feladatot kaptak, pénzt nem.
Mivel zárult a megbeszélés?
A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy az említett kérdések orvoslása a megyék közös fellépését követeli meg a következő kormánnyal szemben. Olyan pénzügyi reformra lesz szükség, amely biztosítja a megyei és a helyi önkormányzatok normális működését, feladatainak teljes ellátása mellett.
Az írás megjelent a Magyar7 2020/9. számában.
