Bélyeges téglák – középpontban a Renner-féle téglagyár
Ezzel a címmel nyílt kiállítás a Párkányi Városi Múzeumban Hammerschmidt Tibor gyűjteményéből. Van monogramos, évszámos és címeres téglája is. A legrégebbiek a C A jelölésű téglák, az esztergomi érsek, Keresztély Ágost (Christian August) monogramjával, az 1710 körüli évekből származnak.
Hammerschmidt Tibor testvére biztatására öt-hat éve gyűjti a téglákat, főleg Párkány környékéről. Egyelőre csak kétszáz darabbal rendelkezik, de a kiállításra eljöttek a régió nagy gyűjtői Esztergom és Budapest környékéről, s némelyikük már tíz-ezer darabos gyűjteménnyel büszkélkedhet.
– hangsúlyozta a kiállítás megnyitóján Hammerschmidt Zoltán.
Vannak a gyűjteményében cica, kutya, tyúk és kacsa lábnyomait őrző téglák, abból az időből, amikor a téglát még napon szárították, és sok állat átfutott rajtuk. Kitért arra is, környékünkön a rómaiak a légió számával megjelölt téglákat gyártottak. Az esztergomi Várhegyen találtak is ilyeneket. A körkemencés égetőmódszer a kiegyezés után terjedt el nálunk, így gyorsabb lett a gyártás.
A Párkány környékieket a múltban hatalmas árvizek sújtották, az 1838-as árvízben szinte minden vályogház összedőlt. Párkányban 1851-ben épült a Renner-féle téglagyár, így az 1876-os árvíz idején már kevesebb nehézséget okozott az újjáépítés, hiszen helyben jó minőségű téglát kínáltak, elfogadható áron.
A kiállítás megnyitóján részt vett Renner Viktor orvos is, aki a téglagyár alapítójának a leszármazottja.
A téglákon kívül agyag- és betoncserepet is gyártottak, kiváló termékük volt a pala. Egy táncoló elefánttal reklámozták, hogy még az elefánt súlyát is elbírja. Apám nehezen viselte, hogy államosították a téglagyárat. Élete végéig emlegette, hogy 1948. február 25-én, 11.30 perckor vette át az államosításról szóló dokumentumot – emlékezett a téglagyár alapítójának a leszármazottja, Renner Viktor.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/22. számában.
