Bartók Béla szobra Nagymegyeren
Bartók Béla népdalgyűjtő és Nagymegyer kapcsolata ugyan véletlenszerűen indult, de törvényszerű kapcsolattá vált. 1910 húsvétján édesanyjától, Pozsonyból Pestre utazva megállt Nagymegyeren, és Fekete Sándor református lelkész segítségével több, később általánosan ismert dallamot gyűjtött.
Még az év novemberében már tudatosan jött Nagymegyerre, és fonográf segítségével összesen 94 dallamot gyűjtött. (Ezeket a népdalokat később Ág Tibor megjelentette a Lement a vacsoracsillag című kötetében.) Bartók annyira fontosnak tartotta a nagymegyeri dallamokat, hogy közülük 24-et az 1924-ben napvilágot látott „A magyar népdal” című művében is megjelentetett.
Több itt gyűjtött dallamot zeneműveibe is beépített, ilyen a „Hervadj rózsám, hervadj!, az „Összegyűltek az izsapi lányok”, vagy a 44 hegedűduóban a „Hej, sárelő”.
Bartók nagymegyeri kultuszának alapja az 1910-es gyűjtése. Így történt, hogy a Csemadok kezdeményezésére, a Bárdos Lajos Vegyes Kar évfordulójára 1992-ben szobrot avattak Bartók Béla tiszteletére. Lipcsey György alkotását Bartók Béla fia leplezte le. A város főtere Bartók Béla nevét kapta, s róla nevezték el 2000-ben a magyar tannyelvű alapiskolát is.
Megjelent a Magyar7 2022/24.számában.
