Bartók Béla - Pozsony

Bartók Béla (1881–1945) korán megözvegyült édesanyjának a választása volt, hogy a nagy zenei hagyományokkal rendelkező Pozsonyba költözzenek. Bartók 13 éves volt, amikor az egyébként turócszentmártoni születésű édesanyja 1888-ban tanítói állást kapott a Duna parti városban. Itt aztán Erkel Ferenc fiára, Erkel Lászlóra bízta fia zenei képzését, aki akkor már túl volt első kompozícióin.

+1 kép a galériában

Fotó: Görföl Jenő

Bartók 1892-től 1899-ig a Magyar Királyi Katolikus Gimnázium diákja volt. Életrajzírói megjegyzik, hogy a pozsonyi iskola kiváló tanári karral büszkélkedett. Itt tanított Dohnányi Frigyes, a gimnázium matematika- és fizikatanára, egy nemzetközi gyorsírási rendszer kidolgozója, kiváló csellista, aki Liszt Ferenccel is kamaramuzsikált. Ő ismertette meg a negyedikes Bartókot három évvel idősebb fiával, a ragyogóan zongorázó, későbbi világhírű előadóművésszel, Dohnányi Ernővel. Sokat foglalkozott vele, irányításával gyorsan fejlődött Bartók Béla zongorajátéka. Valójában ő ismerte fel Bartók zsenijét.

Dohnányiéknak különösen megtetszett Bartók A Duna folyása című kompozíciója, az ő kezdeményezésükre mutatta be nagy sikerrel a gimnázium igazgatójának névnapi ünnepségén. Ugyanabban az évben, 1896-ban a városi színházban is fellépett, egy melodráma zongoraszólóját játszotta. Ez volt első nyilvános szereplése a nagyközönség előtt. Mestere, Erkel László még tanúja lehetett sikerének. Bartók ezt követően is sokat gyakorolt Dohnányi Ernővel.

A neves zeneszerző pozsonyi diákéveire emlékező szlovák nyelvű domborműves tábla a Kórház utcában (az egykori lakóhelyén) az iskola falán látható. Készítője: Ladislav Snopek.

Lapajánló