Az izgalom biológiája – kiállítás Selye János életéről Párkányban
Több múzeum összefogásának eredményeképpen láthatunk a Párkányi Városi Múzeumban egy sokakat megszólító kiállítást Selye János világhírű kutatóorvosunkról Az izgalom biológiája címmel. Életét panelokon követhetjük, emellett egy korabeli kis laboratórium tárgyait is szemügyre vehetjük, valamint a tudós több személyes dokumentumát.
Vasárnap délután én és fiatal ismerősöm vagyunk az egyedüli vendégek és Juhász Gyula a múzeum vezetője kalauzol végig a kiállításon. Egyébként sajnos a múzeum is megsínylette a vírusjárványt. A városvezetés 30 százalékra csökkentette a működését, így az a legjobb, ha előzetes megbeszélés után látogatunk el a múzeumba.
Már a bejáratnál kapunk egy megszívlelendő bölcsességet Selye Jánostól:
A kiállítás kezdetén bemutatkozik az a három komáromi intézmény, amelyek a nevét viselik: a gimnázium, az egyetem és a kórház. Bepillanthatunk a családja életébe, a XX. század eleji Komárom városába. Édesapjával ellentétben nem gyakorló, hanem kutatóorvosként kívánt szolgálni. 1924-ben felvették a prágai Német Egyetem Orvosi Karára.
Erről az időszakról így vall Selye:
Selye János 1945-től a kanadai Montréálban élt és dolgozott. Emellett az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadójaként működött. Az élettan számos területével, az endokrinológiával, a szívvel kapcsolatos szövetelhalás kérdésével, a kalcium-anyagcserével, a szteroid-érzéstelenítés problémáival foglalkozott. Munkásságának csúcspontja a stresszelmélet kidolgozása volt.
A professzor számára, aki tudatosan készült a kutatói pályára, laboratóriuma második otthona volt. Még vasár- és ünnepnap se mulasztotta el a laboratóriumi munkát. Hihetetlen volt munkabírása és munkatempója. Az Álomtól a felfedezésig című könyvében maga írja le egy napját. Ebből megtudhatjuk, hogy minden nap ötkor ébredt. A torna, a jéghideg fürdő és reggeli után 6.30-kor már az intézetben dolgozott. Nagy koncentrációt és energiát kívánó munkákat mindig a reggeli órákban végezte el, majd azok a munkálatok következtek, amikor szüksége volt a munkatársak jelenlétére. A fennmaradó időt a mikroszkóp mellett vagy olvasással töltötte. Még otthonában is szigorú beosztással élt.
Élete során 40 könyvet írt és mintegy 1700 szakcikket. Máig sokszor és sokan merítenek munkásságából. Ő az, akit a legtöbbször terjesztettek fel Nobel-díjra, de sosem ítélték meg számára.
Juhász Gyula a tárlatvezetés végén hangsúlyozta, szívesen várnak a kiállításra csoportokat, osztályokat, akik még kisfilmet is megtekinthetnek a tudós életéről. A kiállítás kurátora a Duna Menti Múzeum igazgatója, Csütörtöky József is örömmel vállalná be egy-két nyílt óra megtartását.
A kiállítás 2021. február 15-ig tekinthető meg.
