Az ereklyés országzászló-avatásra emlékezve Ipolyvisken
Az 1920. június 4-i trianoni döntés következményeként Ipolyvisk az újonnan megalakuló Csehszlovákia része lett. 1938. november 2-áig kellett várni, hogy az első bécsi döntés értelmében a település újra Magyarországhoz tartozzon.
Arról, hogy mi történt Ipolyvisken a döntést követően, az Új Nemzedék című lap ekképpen ír: „Kovács István szentszéki tanácsos, ipolyviski plébános a bécsi döntés után reggel a plébánia épületét több magyar nemzeti színű zászlóval díszítette fel, az ipolyviski templom tornyára pedig értékes nehézselyem, Mária képpel is ékes magyar lobogót tűzött ki. Már negyedóra múlva megjelent nála Sach helybeli cseh csendőrparancsnok 20 szuronyos katona kíséretében és le nem írható, barbárokat megszégyenítő gorombasággal követelte a zászlók eltávolítását. A fegyveres erőszaknak a szentszéki tanácsos engedett. Egy óra múlva hat fegyveres katona a zászlókat a plébániáról elvitte, de már az udvaron a nyeleket darabokra törte és nem kímélte az öt zászlókelmét sem.
Az események híre pillanatok alatt elterjedt a faluban, a nép vasvillákkal, kapákkal, sótörőkkel a templom elé sietett és olyan ellenséges magatartást tanúsított, hogy a cseh kapitány a szentszéki tanácsost elszállítani nem merte. A megkönnyezett szép zászlót a csehek a többi megrongált zászlókkal együtt már előbb ismeretlen helyre vitték. A papjához oly megható hűséggel ragaszkodó ízig-vérig magyar nép egész éjjel őrizte a plébániát.”
A helytörténészként is tevékenykedő Baka Anitától tudjuk, hogy a magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság 1938 novemberében elhatározta, hogy mivel a trianoni magyar–csehszlovák határvonal megszűnt, az ott elhelyezett határköveket kiszedeti, s azokat az új határvonal megjelölésére használja fel.
Ilyen előzmények után épült meg a harcba vonuló és a háborúban életüket vesztett ipolyviski katonák tiszteletére az emlékmű: egy ötlépcsős, lánckerítéssel körülvett talapzaton álló, téglalap alakú kockakövekből kialakított emlékoszlop, amelynek tetején egy kettős kereszttel ellátott hármas halom alakzat látható. A fekete márványtáblán 28 ipolyviski katona neve olvasható.
A jelenlegi Pest vármegye részét képező Dömsöd nagyközség az ünnepi alkalomra egy ereklyés országzászlót ajándékozott a viskieknek.
A hősi emlékmű felavatására és az ereklyés országzászló felszentelésére 1940. november 8-án került sor. Az eseményről a Bars című lap így számolt be: „A zászlót 7-én este küldöttség hozta, amelyet lampionos menettel fogadtak a zászlódíszes kivilágított község melegszívű lakosai. (…) November 8-án az ünnepi szentmisét Kovács István szentszéki tanácsos, esperes plébános mondotta, aki a szentmise után az országzászlót megszentelte és köszönetet mondott a dömsödieknek a hazafias megemlékezésért. (…)
(…) Ezután Sulek József községi tisztviselő értékes szavalata következett, majd Dömsöd község nevében Hrenkó Ferenc plébános adta át a Szűz Máriás országzászlót. Lelkes, elragadó beszédében a két község baráti összefogását hangsúlyozta. Ezt követte Végh Mihály tanácsosnak, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság kiküldöttének avató beszéde, aki Ipolyvisk országzászlóját az Ereklyés Országzászlók sorába iktatta. Beszéde után a Hiszekegy hangjaira az országzászló félárbócra szökött és a fegyveres levente őrség díszőrségül felállott. Ipolyvisk község nevében Bartal János községi bíró vette gondozás alá a zászlót és fogadalmat tett a zászló, a szent magyar szimbólum tiszteletére. (…) Az emlékmű felállítását Dezső Béla körjegyző és Bartal János bíró fáradságot nem ismerő munkája segítette elő.”
Közel 83 évvel később Dömsöd község önkormányzata az ipolyviskiek számára ismét egy országzászlót ajándékozott, amelyet az imént nevezett egykori községi bíró, Bartal János dédunokája, Visk jelenlegi polgármester asszonya, Antal Nyustin Ágnes vett gondozásba.
„Mi, emberek, elmegyünk. Akik 1940-ben itt álltak és örültek, ünnepeltek, ma már nincsenek itt. Egyre kevesebben emlékeznek. Az épületek, a kastély, a templom, a lakóházak, az emlékműveink itt maradnak. Itt maradnak és emlékeztetnek. Nem hagyják, hogy feledésbe merüljenek a nagy események. Mi sem hagyjuk! Ipolyvisk történelmében az 1940-ben történő ereklyés országzászló-avatás éppen olyan nagy történelmi esemény volt, akár a mai nap” – fogalmazta meg ünnepi beszédében Baka Anita.
Megjelent a Magyar7 2023/25. számában.
