Az energetikai önellátás keleti úttörője
Kassa megye három keleti járásából – a Szobránci, a Nagymihályi és a Tőketerebesi járásból – egyedül az alig 300 lelket számláló, csendes, nyugodt magyar falu, Bés élt azzal a tavaly első ízben kiírt pályázati lehetőséggel, amelynek köszönhetően ma már 36 fotovoltaikus panel szolgáltatja a községháza villamos energiáját.
A falu élén az első választási ciklusát töltő Zsiro Attila polgármesterrel pár szót váltva is nyilvánvalóvá vált számomra, hogy műszaki emberrel van dolgom. Mint megtudtam, épületfelújítással foglalkozó vállalkozása volt, ezért nem csoda, hogy a régió úttörőjeként a falu középületének energetikai korszerűsítését, önellátását is fontosnak tartja.
A tavaly év elején megnövekedett energiaszámlák kapcsán a polgármester elárulta, hogy a falu tulajdonában lévő épület – amelyben a községi hivatal és a kultúrház található – az áremelések előtti negyedéves, 600 eurós villanyszámlája kis híján a négyszeresére, 2200 euróra emelkedett.
A gázszámla pedig, a szemben lévő épületben, az óvoda fogyasztását is beleértve, havi 200 euróról a háromszorosára, 600 euróra nőtt. Figyelembe véve a kultúrház hatvannyolc darab, 150 cm-es neoncsővel megoldott világításának jelentős fogyasztását, valamint a hivatal épületének villamosenergia-hálózatát újonnan leterhelő, a falu ingyenes WIFI internetes szolgáltatását biztosító optikai hálózat vezérlőegységét, fontolóra vette a megújuló energiaforrásra való áttérést.
A vajáni hőerőmű villanytelepe a falu kataszterében van, így már az elmúlt évek során is számos cég kereste fel a polgármestert azzal, hogy megvitassák vele egy napelempark telepítésének a lehetőségét. Elgondolkodott azon, vajon miért annyira vonzók a falu határában lévő földterületek a megújuló energiával foglalkozó cégek számára? A válasz kézenfekvő: azért, mert a meglévő, már kiépített váltóáram-hálózat mellett a fő szempontot a meglévő csatlakozási pont jelentette. Ezen keresztül be tudták volna táplálni a rendszerbe a napelempark által termelt, átalakításra váró villamos energiát, az egyenáramot. A polgármester jól gondolta, hogy a cégek ehhez állami támogatást tudnának ugyan igényelni, de mivel a beruházás számára megfelelőnek tartott százhektárnyi összefüggő ártéri legelő vízvédelmi funkciót is ellát, a vízügyi hatóságok nem adták beleegyezésüket.
Zsiro Attila tavaly év elején alapos keresésbe kezdett, eddig ugyanis nem tudta, hogy a községek is igényelhetnek támogatást napelemek telepítésére. Tavaly első ízben, február első napjaiban vált elérhetővé a Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökségen (SIEA) keresztül az a kiírás, amelyre a polgármester várt, ez pedig a városok és falvak önellátását szolgáló napenergialétesítmények építése a közszféra villamosenergia-termeléséhez című pályázati felhívás.
Nem volt kérdés számára, hogy élni kell a lehetőséggel, így felvetését vitára bocsátva az önkormányzati ülésen, az öttagú képviselő-testület egyhangúlag megszavazta. Már csak arra a kérdésre kellett megtalálnia a választ, hogy miképpen is álljanak neki egy ilyen specifikus pályázat megírásának.
Felvette a kapcsolatot egy fotovoltaikus paneleket telepítő kassai céggel. Miután konzultált velük, világosabbá vált számára az egész folyamat, megtudta, hogy annak a legnehezebb része a disztribúciós céggel (VSD) való egyeztetés lesz.
A fogyasztás, illetve a főbiztosíték kapacitásának függvényében ők határozzák ugyanis meg, hogy milyen típusú és pontosan hány napelemet lehet majd telepíteni a szóban forgó épületre.
Egy érdekes részletre kitérve a polgármester elárulta, hogy ha történetesen a falu postája ugyanabban az épületben lenne, mint a községi hivatal, akkor a VSD-től nem kapta volna meg az engedélyt. A napenergiából előállított villamos energia kizárólag a községi áramellátásra használható fel, a posta külön energiafogyasztónak számít.
Az említett kassai cég vállalta a beruházási terv kidolgozását, amelynek része volt az energetikai audit is. Bés község megkapta az építkezési engedélyt, majd kiírta a még kérdéses sorsú pályázatra a közbeszerzést, amit egy eperjesi vállalkozó nyert meg. Augusztusban tudták meg, hogy sikeresen pályáztak, az ügynökség ezután kijelölt egy menedzsert, aki a továbbiakban foglalkozott a konkrét projekttel.
A nyertes kivitelező előfinanszírozta a beruházást, amit a projekt befejezését követően a SIEA megfizetett neki. Bés község kiadása, a projekt önrésze nagyjából 3000 euró körüli volt, ami fedezte a tervdokumentáció költségeit. A községi hivatal tetőszerkezetére pár nap alatt felszerelték a 36 db fotovoltaikus panelt, amelyek együtt óránként 15 kW energiát termelnek.
Arról érdeklődve, vajon tudni vélik-e már az eltelt pár hónap alatt, mekkora lehet a megtakarításuk, a polgármester azt válaszolta, hogy csak március végén kapják meg a negyedéves részletes számlakivonatot. Viszont rögtön mutatja a számítógépén futó szoftver grafikonjait, amelyekből kiolvasható a megtermelt és felhasznált energia mennyisége. Ahogy visszalapozunk az ábrák és táblázatok között, kitűnik, hogy eddig a rendszer szinte majdnem mindig többlettel bírt, amelyből a felesleget leadja a VSD megújuló energiarendszerébe.
Zsiro Attila már most tudja, hogyan és mi módon éri el azt, amit e projekt révén nem tudott megvalósítani, de távlati célként tűzött ki, hogy villamos energiából teljesen önellátó lehessen Bés, ezzel is csökkentve a falu költségeit.
Megjelent a Magyar7 hetialp 2024/11. számában.
