Füleken az elmúlt hetekben megkezdődött a munka. A város központjában lévő inkubátorház előtti parkolót felújítják, az épületet belül is korszerűsítik és vásároltak egy elektromos autót. Az inkubátorház egyik erre a célra elkülönített részében megújultak a szociális helyiségek, lecserélték a világítótesteket, valamint új számítástechnikai eszközöket és irodai berendezést vásároltak. Mindezekre több mint 290 ezer eurót fordított a város a belügyminisztériumtól kapott támogatásból. A Beruházási, Területfejlesztési és Informatizálási Minisztérium pedig egy további felhívás keretében a következő három évre nyújt pénzügyi forrásokat a központ személyi állományának a feltöltésére. Ezekben a hetekben jelenik meg a felhívás, amelyre Fülek önkormányzata rögtön reagálni kíván.
A jó tapasztalatokra építenek
Füleken 2009 óta működik közös községi hivatal, amely a városon kívül 18 településnek nyújt szolgáltatásokat. Béna, Fülekpüspöki, Bolgárom, Bozita, Fülekkovácsi, Ipolygalsa, Kalonda, Ipolynyitra, Perse, Ragyolc, Rátka, Nagydaróc, Sátorosbánya, Sőreg, Sávoly, Síd, Csákányháza és Csoma önkormányzata számára a füleki közös községi hivatal biztosította az építésügyi hivatallal kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint néhány községi iskola számára a bérszámfejtést és könyvelést is.
A környékbeli településeknek volt már tapasztalatuk arról, hogy a különböző kompetenciákat, szakterületeket hogyan tudjuk integrálni és a gyakorlatban ellátni. Aki például igénybe vette a bérelszámolás lehetőségét, látta, hogy költséget tud megtakarítani. Erre a jó tapasztalatra, illetve a kelet-szlovákiai példára építve próbáljuk mi is bővíteni a szolgáltatásaink körét. Szeretnénk projektírással, közbeszerzéssel, egyéb pénzügyi szolgáltatással, könyveléssel, esetleg jogi tanácsadással, vagy a környezetvédelem néhány alapeljárásával szélesíteni a kínálatunkat. Az élet megmutatja majd, melyek azok a szakterületek, amelyekre még szükség lehet, illetve hogyan kell úgy alakítani a pályázatból fokozatosan bővülő hivatalnoki létszámot, hogy az a legmegfelelőbben szolgálja ki az igényeket"
– részletezte Agócs Attila, Fülek polgármestere.
Idővel azt is pontosabban látják majd, mely területekre kell több munkaerőt átcsoportosítani.
Az építésügyi hivatalt vélhetően meg kell majd erősíteni, de a projektírásra is biztosan igény mutatkozik majd. Én úgy látom, hogy a jövőben a könyvelés, a bérelszámolás is erős terület lehet. Bár ez még most viszonylag gyerekcipőben jár, de a kistelepüléseknek hosszú távon ezek jelenthetik a legnagyobb segítséget, itt tudnak majd spórolni"
– fűzte hozzá Agócs Attila.
Megerősödik a központi jelleg
Fokozatosan az ország más részein is létrejönnek a közös önkormányzati hivatalok, a cél ugyanis a közigazgatás hatékonyabbá tétele és optimalizálása. A pályázatban három évre biztosítják a pénzt a központ munkatársaira, majd a következő két évben a partnertelepülések társfinanszírozásával kell tovább működnie.
Lakosságarányosan megállapítottunk egy bizonyos összeget, amit félreteszünk egy közös számlára, hogy a negyedik és az ötödik évben is fenn tudjuk tartani a hivatalnoki létszámot. Ez tíz főt jelent a pályázaton keresztül, de én szinte biztos vagyok benne, hogy a továbbiakban a növekvő igények úgy alakítják majd a helyzetet, hogy a központ jóval nagyobb hivatallá nő, természetesen több munkatárssal. Másrészt a szakemberek egy része a városi hivataltól lép át a központba, ettől bérmegtakarítást remélünk, amelynek köszönhetően biztosítani tudjuk a projekt társfinanszírozását és fenntarthatóságát"
– tette hozzá Kovács Tímea hivatalvezető.
A bérmegtakarítás mellett a várost az is motiválta a megosztott szolgáltatások központjának kialakítása során, hogy felelősséget érez a környező mikrorégióért.
Füleknek van egy természetes kistérségi központi jellege, hiszen valamikor működött itt adóhivatal, körzeti hivatal és környezetvédelmi hivatal is. Ezek mára megszűntek, a megosztott szolgáltatások központtal viszont újra rá tudunk erősíteni a város központi jellegére. Ebben látjuk a jövőt, a lakosok hatékonyabb és magasabb szakmai színvonalon történő kiszolgálását"
– emelte ki a hivatalvezető hozzáfűzve, hogy a pár száz lakosú önkormányzatok is ugyanannyi feladattal és ugyanolyan hatáskörökkel rendelkeznek, mint egy nagyobb település, de a költségvetésük jóval alacsonyabb, ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy minden területre szakképzett munkaerőt alkalmazzanak.
Jobb esetben van a polgármester, esetleg még egy-két alkalmazott, akik próbálnak minden feladatot ellátni, de ezáltal egy picit szétmorzsolódik a szakmaiság, mert sem idejük, sem pénzük nincs arra, hogy a munkatársaikat tovább képezzék. Ezért a települések gyakran stagnálnak, hiszen egy ember nem képes minden területen minőségi munkát végezni. Vagyis a megosztott szolgáltatások központja lehetőséget ad a professzionalizálódásra is"
– hangsúlyozta Kovács Tímea.
Nem mellesleg az is kedvező járuléka lehet, hogy az önkormányzatok között elindul egy szorosabb együttműködés, amely az egész kistérséget előbbre viheti.
Magasabb szintű ellátás
György Péter, Ragyolc polgármestere jó dolognak tartja, hogy ami előbb-utóbb szükségből vagy kötelezően létrejön, azt most ők állami támogatásból elindíthatják.
Számomra az a legfontosabb, hogy egy év után megbeszéljük, mely kompetenciákra van a legnagyobb szükség, és ennek megfelelően rugalmasan módosulhatnak a feladatkörök. Azzal számolunk, hogy azoknak a szolgáltatásoknak a köre, amit igénybe veszünk, növekedni fog. Az is lényeges, hogy a lakosaink szakmailag magasabb szintű ellátásban részesülhetnek. Bár az eredményét előre nem látjuk, és azt sem, hogy öt év múlva lesz-e folytatása, de a lehetőség adott arra, hogy a kisebb falvak is felzárkózzanak a nagyobb településekhez"
– hangsúlyozta Ragyolc polgármestere.
Példaként említette, hogy teljesen más a könyvelése a községi hivataloknak, mint mondjuk egy magánvállalkozónak, de a jogi tanácsadást, vagy a közbeszerzést sem végezheti akárki. Vagyis több olyan terület van, amit érdemes egy erre specializált, közösen finanszírozott szakembergárdára bízni. Így megtakarítják a külső szakemberek költségeit és talán többször kapcsolódnak be fejlesztési projektekbe.
Marcinkó Zoltán, Béna polgármestere szerint a kísérleti projekt arra ösztönzi az önkormányzatokat, hogy minél több községi kompetenciát lássanak el közösen.
Községünk számára egyelőre az építésügyi hivatal, a környezetvédelmi kérdések, a helyi iskola és óvoda bérszámfejtése a fő területek, amelyeket biztosan ki fogunk használni. Nagy előnynek tartom, hogy lesznek uniós forrásokra és közbeszerzésre specializálódott szakembereink, akik szintén hatalmas segítséget nyújthatnak a kisebb községek számára"
– emelte ki Marcinkó Zoltán.
Rámutatott azonban arra is, hogy a központ finanszírozása a községek vezetőiben ambivalens érzéseket kelt. A projekt működéséhez szükséges költségeknek ugyanis körülbelül 60 százalékát biztosítja a támogatás.
Ha csak az eddig közösen oldott feladatokat nézzük, és a községek csak az eddig is kihasznált szolgáltatásokat veszik igénybe, akkor többletköltséggel kell számolniuk. Első ránézésre ezért úgy tűnhet, hogy a projekt pénzügyi szempontból inkább a városoknak segít. Viszont a rendszer képlékeny és arra ösztönzi a falvakat, hogy minél több feladatot lássanak el közösen. Ez még nem egy olyan rendszer, amelybe „belekényszerítik” a községeket, de meglehet, hogy az lesz belőle. Viszont az is megtörténhet, hogy jön majd egy kormány, amely a projekt végeztével lesöpri az egészet az asztalról, mert teljesen másképpen képzeli el a közigazgatás reformját. Az ötéves futamidő alatt kiderülhet, hogy mennyire hatékony a rendszer, mennyire életképes és van-e értelme takarékossági szempontból is"
– zárta Marcinkó Zoltán.
A hivatal várhatóan áprilistól már működik, egyelőre hét alkalmazottal, akik javarészt a városi hivatalban dolgoztak.
Megjelent a Magyar7 2025/9. számában.
