Az autizmus idei világnapján a komáromi Monostori-híd is kékben ragyogott
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2007 decemberében egy határozatban jelölte ki április 2-át az autizmus világnapjának, amit először 2008-ban tartottak meg. Tette ezt azzal a céllal, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmusra, amely világszerte már tízmilliókat érint. Komárom idén harmadízben csatlakozott a Ragyogj kékben! elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez, melynek keretében sötétedéskor minden évben a város más-más jellegzetes építményét, szobrát világítják meg...
A világ minden táján egyre több ország, önkormányzat és szervezet csatlakozik a már világszerte ismert Ragyogj kékben! nemzetközi kampányhoz, ami toleranciát, empátiát, elfogadást közvetít autista embertársaink, illetve mindazok felé, akiket valamilyen módon érint ez a fejlődési zavar. Arra is felhívja az emberek figyelmét, hogy az autista emberekhez való helyes hozzáállás és magatartási forma tanulható.
Az autizmus sokáig nem számított külön betegségnek, önálló kórképként először 1943-ban Dr. Kanner írta le. A jelenség pontos oka nem ismert, de egyre valószínűbb a genetikai eredet szerepe. Legfőbb tünetei közé tartoznak az érzelmi kötődés hiánya, a kapcsolatteremtési zavar, kommunikációs és egyéb viselkedési zavarok.
Az ingyenes zenei esemény vendége Teleki Gergő zongoraművész volt. Aki anyagilag támogatni akarta a kislányt, megtehette a helyszínen, vagy a kijelölt bankszámlák egyikén. Egyúttal a városvezetés kék fénnyel világíttatta meg a Tiszti Pavilon (TP) épületét, az autisákat arról biztosítva, hogy más helyi lakosokkal egyenrangú komáromiként számítanak rájuk. “
– jelentette ki akkor Keszegh Béla polgármester, aki szerint a TP Viribus unitis (Egyesült erővel) felirata jól hangsúlyozta az összefogást és az összetartozást.
A következő évben a város legrégebbi köztéri szobrát, az 1715-ben emelt Szentháromság-szobrot „festették kékre” a Covid-19 pandémia idején emlékeztetve az 1710-11. évi pestisjárványra.
Komárom lakosai már 1703 decemberében fogadalmat tettek aSzentháromság-szobor felállítására, mivel az osztrák kézen levő várost Rákóczi kurucai ostrommal fenyegették. Az ostrom hosszas alkudozás és tetemes anyagi áldozatok árán elmaradt, a fogadalmat azonban nem tartották be. Miután 1710 januárjában pusztító pestisjárvány vette kezdetét Komáromban. Cserkó János plébánosnak sikerült rávennie a városi tanácsot a szobor felállítására. Kezdetben egy ideiglenes faszobrot állítottak fel, majd 1714. február 2-án a komáromi jezsuita rend főnöke letette a kőszobor alapkövét, melyet 1715-ben Szentháromság vasárnapján avattak fel. Az oszlop csúcsán a Szentháromságot ábrázoló szoborcsoport, a talapzaton pedig öt szentnek a szoboralakja: Páduai Szent Antal, Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozália és Szent Károly áll. A szentekről latin hexaméterekből álló kronogramok emlékeznek meg.
Idén pedig a Magyarországot Szlovákiával összekötő Monostori-híd megvilágítására került sor.
Keszegh polgármester az újabb választást ekképp indokolta: „a Monostori-híd jól mutatja az összetartozásunkat, hogy különbözőek vagyunk, de mégis számos dolog köt minket össze. Április 2-án este a kékre festett híddal fejeztük ki az autista polgártársaink iránti támogatásunkat. Ráadásul a város nevében az autista szervezet tagjainak és a helyi iskolákban tanuló autista diákoknak is küldtünk apró figyelmességeket, így a Chockomaze által készített csokiszíveket és ingyenes jegyeket a városban közlekedő kisvonatra. Jövőre pedig ismét csatlakozunk a szép kezdeményezéshez“.
