André Kertész nyomában Esztergomban
A Balassa Bálint Múzeum szervezésében indulunk a világhírű fotográfus nyomában. Felkeressük azokat a helyeket, ahonnan az akkor még amatőr Kertész Andor a fényképeit készíthette. 1915 és 1918 között, megszakításokkal, majd két évet töltött a városban. Fotói mellett fennmaradt naplója is arról tanúskodik, életének meghatározó és tevékeny szakaszát élte Esztergomban.
A Fisli Éva és Prokopp Margit muzeológusok vezette séta a múzeum elől indul, ahol rögtön meg is nézzük azt a fényképet, amit Kertész is készített erről az utcáról, természetesen még az Osztrák–Magyar Monarchia idejében. Megtudjuk, az első világháború kitörésekor önkéntesként vonult be, és a 26. gyalogezred zászlósaként az esztergomiakkal megjárta a lengyel és az orosz frontot is. 1915-ben súlyosan megsebesült, visszakerült a hátországba, különböző hadikórházakba. 1916 őszén újra felveszi a szolgálatot Esztergomban.
– Ica Box kameráját kifejezetten azért vásárolta, hogy az emlékeit megörökíthesse. Mint sokan mások, ő is vitte magával a seregbe a kamerát és az üvegnegatívokat. Fényképezett, amikor erre lehetősége nyílott, ezeket általában hazaküldte, de arra is volt példa, hogy a helyszínen tudott sötétkamrát kialakítani és előhívni a képeket. Kertész exponált üvegnegatívjait általában öccsének, Jenőnek küldte haza, hogy másoljon vagy nagyítson belőlük. Ezek kicsike képek voltak, melyeket azért készített, hogy postán elküldhesse szeretteinek, netán bajtársai családjainak. Tisztában volt ugyanis a fénykép erejével, hogy ezek a virtuális hazatérés eszközei – emeli ki Fisli Éva.
A következő képet Kertész már az egykori érseki lánynevelő intézet mellől készítette, amin még látszik a város középkori bástyája, amit 1920-as években lebontottak, de megnézzük a Kis-Duna fotóját is, összehasonlítva mai kinézetével.
Ha valaki csak egy Kertész-fotót ismer, az bizonyosan a Víz alatt úszó. Ellátogatunk Esztergom Szent István Strandfürdőjébe, megnézzük azt a felújítás alatt álló medencét, ahol Kertész 1917 augusztusában a híres Víz alatt úszó című képét készítette.
– Katonák is járhattak a fürdőbe, a fiatal Kertész is gyakran látogatta. Itt több látványos fotót is készített. Barátai és két esztergomi illetőségű versenyúszó is pózoltak neki úszódresszben a vízben és a medence partján. Nagyon érdekesnek találta, ahogy torzítja a testet a mozgás és a víztükör. Lefényképezett egy víz alatt úszó izmos férfit, tulajdonképpen az első torzulást, melyet további alkotómunkájában is sokszor használt – magyarázza Fisli Éva.
Következő állomásunk az esztergomi zsinagóga. Kertész itt készült fényképe is fennmaradt, ahogy az emberek valamilyen ünnep alkalmából álldogálnak az épület előtt. Kertész célja sosem a dokumentarista fotó volt, ami megörökítette az eseményeket, de azért ilyenek is akadnak képei között, az itt készült is ilyen. Kertész Andor 1894-ben született Kohn Lipót gyermekeként, négyéves volt, amikor az édesapja megváltoztatta a családnevet, és onnantól kezdve iskoláit is Kertész Andorként végezte. Zsidó családként nem voltak különösebben vallásosak.
Felkaptatunk a Szent Tamás-hegyre, ahonnan Kertész is készített képet a városról és megörökítette a kálváriát is különös fényviszonyok közepette.
Sétánk során másik vezetőnktől, Prokopp Margittól sok mindent megtudtunk a Monarchia korabeli városról és életéről. Sétánkat a Balassa Bálint Múzeum André Kertész Esztergomban kiállításán zárjuk, melynek Fisli Éva a kurátora.
A fotóművész születésének 130. évfordulója alkalmából három magyarországi helyszínen készülnek kiállítással a műveiből. Az első Esztergomban nyílt, ahol a fiatal Kertész Esztergomban és környékén készített, soha nem látott fotóiból láthatunk válogatást.
– Találkozó egy fiatalemberrel – áll a fogadófalon. Nem a visszaemlékező idős művészt láthatjuk tehát, hanem azt a fiatalembert, aki ekkor még nem művészként használja a gépét – fejti ki Fisli Éva hozzátéve, a tárlat korai vintázskópiákat mutat be. Ezekből az apró képekből feltárul Kertész korai magyarországi éveinek gazdagsága.
Az első rész több katona- és önarcképet tartalmaz. Az Esztergom arcai egy portréválogatás, az élet- és utcaképek igazán autentikus módon mutatják be a különböző társadalmi csoportok életét. Láthatjuk a horgászó hadifoglyot; a piacon libákat kínáló asszonyokat; az utcaseprőt; a birkákat legeltető pásztorokat, háttérben a bazilika látképével; a kidőlt lovuk felett aggódó parasztokat; az esztergomi olvasó gyerekeket. A jobb élvezhetőség céljából a képernyő segítségével a fényképeket nagyban is láthatjuk.
– A háború szemléletformáló tapasztalat Kertész Andor számára, ez képein egyértelműen látszik, de naplószövegeiben azt is megfogalmazza, mi az, amit látott. Művésszé válásában ezek a tapasztalatok és az Esztergomban megéltek különösen fontosak voltak – mondja végszóként a kiállítás kurátora, Fisli Éva. Az André Kertész Esztergomban! című kiállítás június 23-ig látogatható.
Megjelent a Magyar7 hetilap 21. számában.
