Aki önmaga építette fel alkotói pályáját
Mihalovics Zsuzsanna a paverpol, azaz a textilszobrászat mestere. Képeiből szülőfalujában Udvardon nyílt kiállítás. Falubelijei büszkék arra, hogy községükben egy ilyen ügyes, tehetséges és nagyon aktív művész él, akinek képei számos kiállítóterembe eljutottak, többek közt Firenzébe és a pozsonyi várba is.
A kiállítás megnyitóján énekeltek a Zsapka lányok Virág és Zsófia, zongorán játszott Gergely Zsolt és fellépett a kiállító művész által vezetett éneklőcsoport is a Melodic.
Az alkotót Sztruhár Izrael Diána televíziós újságíró mutatta be a közönségnek.
A műsorvezető először azt tudakolta Zsuzsától, mit jelent az életében az énekkar léte. Megtudtuk, a Csemadok elnöke, Salgó Tibor kérte fel az alapításra, húzódozott, de végül kötélnek állt. Két éve működik a 13 tagú női énekkar, hetente próbálnak és ha egy hét kimarad, már hiányoznak egymásnak. „Nagyon gyorsan el tudtunk jutni a kívánt szintre az énektudás terén, ami véleményünk szerint Gergely Zsolt művészeti vezető érdeme” – hangsúlyozta Zsuzsa.
S hogy mikor kezdett alkotni? Pontosan kilenc évvel azelőtt, amikor úgy döntött, hazaköltözik szülőfalujába Udvardra. Beköltözéskor látta, valami hiányzik a falakról. Ekkor kezdett kutakodni a világhálón, és rátalált a paverpol képekre. Ez az alkotási mód olyannyira megtetszett neki, hogy teljesen autodidakta módon a videómegosztón keresztül elsajátította. Már egy éve művelte, amikor elvégzett ezzel kapcsolatban pár tanfolyamot is. Mára már nem csak alkot, de tanfolyamokat is szervez azok számára, akik érdeklődnek a technika elsajátítása iránt. "Nevezhetjük ezt az újrahasznosítás technikájának is, hiszen a műhelyemben ott sorakoznak zsákokban a textilek, kövek, gyöngyök, fakérgek, pénzérmék, amit én felhasználok az alkotásokhoz” – magyarázza az alkotó.
A technika lényegéről elmondja, mára már tudja, melyik képhez milyen anyag kell, kiszabja és a festővászonra helyezi. Hogy a textil kemény maradjon, bele kell mártani vagy a pavelpol vagy paveltech ragasztóba. Ekkor két hurkapálcikával elrendezi a hullámokat, azután díszíti. Egy éjszaka alatt szárad meg, aztán következik a festés. Ha különleges megrendelést kap, azzal napokig kísérletezik, hogy jó legyen. Pipacsokat például egy hétig gyártott, mire kitapasztalta, melyik anyagból mutatnak a legszebben.
„Ha a képek megrendelői a közelben laknak, akkor elmegyek hozzájuk, hogy lássam a falak és a bútorok színeit és meghatározzam az alkotás nagyságát. Akik messzebbről rendelnek, azok mobilképet küldenek, az azonban nem adja vissza teljesen a színeket, arányokat. Már alkotás közben küldök nekik fotókat a készülő képről, mert ilyenkor még van mód a változtatásra. Amikor az anyag megszárad, akkor már nem, de még a helyszínen is tudok korrigálni akrillal vagy pasztával” – magyarázza Zsuzsa.
Kitér arra is, nehezen válik meg a képeitől, úgy érzi, a lelkéből visznek el egy darabot, persze emellett boldog, hogy örömet szerez a megrendelőknek. Melankolikus hangulatban születnek a legszebb képei. A közeljövőben egy nyitrai festőhöz készül tanfolyamra, mert a háttereket tökéletesíteni szeretné.
A tárlat után frissítő várta a megjelenteket, akik sokáig elnézelődtek egy-egy kép előtt.
