Aki a pókokat, sáskákat is szépnek látja
Dancsa Dániel, a Duna Menti Múzeum új entomológusa (a rovartan tudósa, a szerk. megj.) az élettudományok terén elért kiemelkedő eredményeiért nemrég megkapta a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért díjat. A korábbi múzeumigazgató, Csütörtöky József helyett immár ő kutatja a rovarok egyesek számára riasztó, mások számára izgalmas világát. Minderről a Ghyczy-palotabeli munkahelyén beszélgettünk a díjazottal.

A múzeum természettudományi részlegének tapasztalt szakemberei között „vérfrissítésnek” számított az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem végzős doktoranduszának az érkezése. A madari származású fiatalember 2016-ban a komáromi Selye János Egyetemen szerzett biológia–magyar szakos, mesterfokozatú tanári diplomát, majd az izsai alapiskolában mindkét említett tantárgyat tanította. 2021-től a SJE biológia tanszékének témavezetője, Nagy Melinda rektorhelyettes mellett volt tanársegéd. A hajdani egyetemi oktatója, a szombathelyi Szinetár Csaba vezetésével gyakran ellátogattak a múzeumba, s a jó példán felbuzdulva ő is elvitte izsai tanítványait az állandó természettudományi kiállításra. Akkor még nem sejtette, hogy a következő munkahelye ebben a nagy múltú intézményben lesz.
Amikor elolvasta a múzeumi pályázati kiírást, hogy entomológust keresnek, gondolta, tesz egy próbát.
Sokak számára undorítónak vagy akár félelmetesnek tűnnek, de ha közelebbről megismerjük őket és az életmódjukat, akkor a bennük rejlő szépséget, érdekességeket is meglátjuk. Nekik is helyük van az ökoszisztémában, s a világunk összetettsége szempontjából ugyanolyan fontosak, mint a nagyobb méretű, látványosabb élőlények – magyarázta Dániel.
Jelentkezett a felhívásra, bemutatta az entomológiához kapcsolódó publikációit, kutatási eredményeit és a doktori disszertációja témáját, ami szintén az ízeltlábúakkal kapcsolatos.
– A jövőbeli kutatási terveimet, céljaimat is részleteztem. A nagy kedvenceim közé tartozó pókok kutatásába szeretnék jobban belemerülni, miközben az idegenhonos rovarfajok, főleg a poloskák nagy számú megjelenésével is foglalkoznék, mert azok a hazai ökoszisztémára többféle hatást is gyakorolnak – árulta el. A meghallgatása után tudatták vele a jó hírt, hogy szeptembertől várják a múzeumi kollektívába.
– Megbarátkoztam a környezettel, ami a főépület végéhez közeledő felújítása és a tervezett költözés miatt most kissé zsúfolt. A rovarkutatás szempontjából az őszi-téli időszak kevésbé izgalmas, mint a tavaszi-nyári, amikor a természetben folyhat a terepmunka.
– vázolta a közeljövő terveit a kitüntetett fiatal kutató, Dancsa Dávid.
A jeles szakembereknek számító tanácstagok minden évben élet-, társadalom- és bölcsészettudományok kategóriában javasolhatnak díjazásra fiatal kutatókat, akikből kiválasztanak egy-egy díjazottat. Lengyel-Marosi Renátával és Valkó Viviennel együtt a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán a SZMAT november 9-én megtartott éves közgyűlésén vehettük át a díszoklevelünket.
A laudációk elhangzása után rövid előadásokon mutattuk be a kutatásainkat, s a jelenlevők kérdéseket is feltehettek nekünk – részletezte a megyeszékhelyen történteket Dávid.
– Számomra ez a díj elsősorban szakmai megerősítést jelent, hogy jó úton haladok, s helyes döntés volt a katedrát a kutatómunkámnak is helyet adó múzeumi közegre cserélni. Eközben arra is lehetőségem van, hogy tovább fejlődjek, véleményt és tapasztalatokat cseréljek az egri egyetem neves szakembereivel – mondta zárásként Dancsa Dániel.
Megjelent a Magyar7 2024/49. számában.