Aki a közjót szolgálta
Hat évvel ezelőtt hunyt el Paulisz Boldizsár. Halálának évfordulóján hívei egy különleges kiadvánnyal tisztelegnek az Alsóbodoki Esterházy Zarándokközpont alapítója és építője előtt.

Nem halnak meg, kik a szívünkben élnek – máig élesen emlékszem Boldizsár alakjára, ahogy határozottan, egyenes tartással jött-ment Alsóbodokon, állandóan mozgásban volt az általa alapított szakközépiskola és az akkor még építés alatt álló Esterházy Zarándokközpönt közötti úton.
Palócos beszéde, csavaros észjárása, karakán kiállása sokakat tett barátjává vagy őszinte hívévé.
Életének utolsó lélegzetével még azt kérte fiától, vigye el a zarándokközpont harangját megáldatni a Vatikánba a Szentatyához – kívánsága teljesült. Boldizsár megnyugodva ment el, a feladatokat átadta, kiosztotta, szentül hitte és tudta, harcostársai, családja, gyermekei, barátai tovább viszik az örökségét.
Paulisz Boldizsár halálának hatodik évfordulóján Hajtman Béla, a Paulisz Boldizsár által alapított Alsóbodoki Szakközépiskola egykori igazgatója szerkesztésében megjelent a Paulisz Boldizsár Emlékkönyve – Aki a közjót szolgálta című kiadvány.
Hajtman Béla lapunknak elmondta, amikor halála előtt meglátogatta Boldizsárt a nyitrai szanatóriumban, arról beszélgettek, hogy a zarándokközpontot a továbbiakban is működtetni kell, Esterházy János emlékét pedig őrizni, ápolni.
Boldizsár halála után fogalmazódott meg az egykori iskolaigazgatóban, hogy könyvet ír harcostársa és barátja munkásságáról, az oldalakat pedig olyan visszaemlékezésekkel tölti meg, amelyek Boldizsár feltétlen híveinek, barátainak, kollégáinak a tollából származnak.
A könyv tisztelgés. Tisztelgés Boldizsár emléke előtt, de az előtt az önzetlen, kitartó munka előtt is, ami a felvidéki egyszerű embereket jellemzi.
A kötet első felében Hajtman Béla foglalja össze Paulisz Boldizsár szakmai munkásságát, röviden kitérve családi és baráti kapcsolataira, életpályájára.
A könyv további fejezeteiben harcostársai, barátai, családtagjai, munkatársai és Esterházy gróf leszármazottai, valamint felvidéki és magyarországi közéleti személyiségek szólalnak meg.
– Az emlékkönyv elsősorban Paulisz Boldizsárnak, mint családtagnak, férjnek, apának, nagyapának, iskolaalapítónak, zoborvidéki közéleti személyiségnek, közösségszervezőnek, a Szent György Lovagrend tagjának, kápolnaépítőnek, zarándokközpont-alapítónak, mindenki – palócos humorral megáldott – Boldi bácsijának, Bolgyinak, Bogyunak állít emléket. Örülök, hogy egykori diákjaink és Károly Frigyes jóvoltából hanganyagok is fennmaradtak, ezeket is csatoltuk a könyvhöz. A kiadvány Isten kegyelme által, a család és az Esterházy Akadémia, valamint a nemzetpolitikai államtitkárság támogatásával jelenhetett meg, és minden szerzőtárs az első hívó szóra jött és kegyelettel, akarattal tette a dolgát – nyilatkozta a könyvvel kapcsolatban Hajtman Béla.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/26. számában.