A Vektoron minden nyáron történik valami
Az immár kilencéves Vektor – Kárpát-medencei Ifjúsági Műhelytábor idén is nagy meglepetéseket tartogatott az odalátogatók számára. Az előző évek tematikáitól – pénzügyek, a munka világa – kissé eltérően most az egyén belső világa került a középpontba. A szervezők célja az volt, hogy eligazítást adjanak a Kárpát-medencében élő fiatalok számára az önismeret kacskaringós útvesztőjében.
A Vektor olyan négynapos rendezvény, amelyet felvidéki, erdélyi és viharsaroki fiatalok közösen álmodtak meg 2015-ben, hogy évente egyszer összegyűljenek, és egy-egy számukra érdekes témát közösen feldolgozzanak. 2019-től a csapat olyan vajdasági és kárpátaljai fiatalokkal is bővült, akik szintén a közösségépítést, az ismeretszerzést és a jó hangulatot tartották mérvadónak.
Az önismeret terén jártas trénerek, Novák Magdolna, Hevesiné Kratochwill Katalin és Szathmári Mariann a különféle feladatokon, játékok keresztül a fejlesztésünkre összpontosítottak. Azzal kezdődött a foglalkozás, hogy mindenki felírta, mit vár a tréningtől. A legtöbben azt írták, hogy ki szeretnének lépni a komfortzónájukból, és szeretnék tudni, hogy másokkal milyen együttműködésre képesek.
A személyiségfejlesztő tréningek alkalmával a táborozók sokszor kerültek párba, ám volt példa arra is, hogy csoporton belül is kisebb csapatokban kellett dolgozniuk.
– Volt olyan játékunk is, ahol két csapatot kellett alkotnunk. Mindkét csoportban volt egy gondoskodó anya, egy kritikus apa, egy lázadó és egy alkalmazkodó gyerek. Mindenki minden szerepet kipróbálhatott, és a foglalkozás végén megbeszéltük, hogy kinek melyik volt testhezállóbb, és kinek melyik volt nehéz – teszi hozzá Rozner Anita.
A továbbiakban az asszertív kommunikációval folytatódtak a foglalkozások.
– Azt kellett kiderítenünk, hogy farkasok (agresszív), nyuszik (szubmisszív) vagy házőrző kutyusok (asszertív) vagyunk-e. Önvizsgálatot készítettünk, kiértékeltük egymás testbeszédét. A nyuszi típus nagyon zárkózott, lassan sétál, kerüli a tekintetet, a házőrző típus tudja, mit akar, nem agresszív, de ha kell, kiáll magáért, megvédi önmagát és környezetét. A farkasok kategóriájába azok tartoznak, akik belevágnak egymás szavába, pökhendien viselkednek, belemásznak mások aurájába, ráerőltetik akaratukat – idézi a tanultak Niki.
Az utolsó tréninges napon a csoporttagok felidézték, hogy a szüleik, nagyszüleik mivel foglalkoztak, illetve foglalkoznak, és hogy az adott szakmák milyen hatással vannak az ő jellemfejlődésükre. A csoportvezetők emellett még arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen erényt hoztak otthonról, miből táplálkoznak a hétköznapi életünk során a táborozók.
– Az egyik feladat az volt, hogy rajzoljuk le a kezünket, és minden ujjunkra írjunk egy-egy tulajdonságot, középre meg azt, hogy mire vagyunk a legbüszkébbek. A cél az volt, hogy ne tudatosan önmagunkra reflektáljunk. A kisujjra írt tulajdonság jelentette azt, amit az ember a kisujjából kiráz, a gyűrűsujj azt, amelyik tulajdonságukhoz vagyunk a leghűségesebbek, a középső ujj az, amelyikben kiemelkedőek vagyunk, a mutatóujj azt szimbolizálja, amit bevonzunk, a hüvelykujjunkon feltüntetett tulajdonsággal pedig az összeset egybezárjuk – emlékezik vissza Prisztavok Ádám Zénó.
A tréningek során a pozitív megerősítés, a csoportdinamikai összhang megteremtése volt a cél, amely a tábor végére ki is alakult. A tréning utolsó részeként a táborozóknak egymásról kellett pletykálniuk. El kellett képzelniük, hogy az adott csoporttaggal mi minden történhet a közeli jövőben. Például, hogy sikeresen befejezte az orvosi egyetemet és nagyszerű szakember lett, valaki családot alapított, valakit felvettek álmai munkahelyére és így tovább. Ez egyfajta kooperatív feladat volt azért, hogy a résztvevők egymást buzdítsák jövőbeli terveik megvalósítására.
Takács Péter fő szervező azzal az üzenettel zárta a 2024-es Vektor ifjúsági tábort, hogy akinek kedve van, jöjjön el jövőre a jubileumi, 10. táborba. Várnak mindenkit szeretettel az egész Kárpát-medencéből: „Ha te is szereted a csoportos játékokat vagy nagy beszélgetésekre vágysz, fejlődni szeretnél az élet egyes területein, akkor mindenképp köztünk a helyed! Gyere, és szerezz új, éltre szóló barátokat!”
Megjelent a Magyar7 2024/32. számában.
