A szerencse és a fifika is közrejátszott néha, hogy a kitelepítésre kiszemelt otthon maradhatott
A kitelepítés borzalmas tapasztalása volt a felvidéki magyarságnak. Az igazságtalanság sok helyen összekovácsolta a faluközösséget, akik ahogy tudták, segítették egymást.

Szőgyénben az átlaghoz képest kevesebb családot sikerült kitelepíteni a tervezettnél az itt élő emberek összefogásának és leleményességének köszönhetően.
A deportálás végrehajtásával megbízott csendőröket és katonákat a lakosság úgy „elirányította”, hogy jó, ha órák múlva visszataláltak társaikhoz.
Apukámtól is kérdezték, merre lakik Varga András. Elmagyarázta nekik, menjenek a Malom sor végére, holott a kitelepítendő bent lakott a faluban és a katona már szinte ott állt a házuk előtt. Ha a lakosok időben felfedezték a község felé tartó járműveket, harangozni kezdtek.
Menekült, ki merre látott - rokonokhoz, erdőbe, szomszéd falvakba.
Zeman Rozi néniék felett ott állt a katona, várva, hogy az özvegyasszony összepakoljon és két lányával együtt és felkísérhesse őket a gyülekezőhelyre. Ekkor érkezett Mári, Rozi néni nővére, hogy segít nekik csomagolni. Jelekkel megbeszélték, hogy amíg ő tesz-vesz a szobában a katona éber szeme előtt, addig ők szökjenek el a kerten keresztül.
Nem mentek messzire, megbújtak a szomszéd pajtájában.
Amikor a katona észrevette az átverést, dúlt-fúlt, a nővért a parancsnokságig lökdöste. Megfenyegették, ha nem mondja meg hol vannak, őt viszik el helyettük, de Márinak helyén volt a szíve, Váltig állította őt is átverték, és végül elengedték.
Apukámnak, Kohút Ferencnek véletlenül Magyarországra és Csehországba is kiállították a papírját, így neki nem kellett bujdosnia. Szokott is ezen viccelődni,
„ő mindenhová megfelelt volna”. Amikor Csehországba vitték az embereket, mutatta, itt valami tévedés van, mert neki Magyarországra szól a papírja és fordítva. Meg is úszta az elhurcolást.
Haluska Dezső viszont ment. Összepakolt és Köbölkútra szállították, ott pedig bőröndöstől bevagonírozták. Amíg nem indult a vonat kiszállt, és ott csellengett a vagon körül.
Az őr nem fogott gyanút, bőröndjei már a vagonban, hadd szellőzködjék egy kicsit. Így esett, hogy a furfangos bácsi eloldalgott és hazaballagott. Hogy mi lett a téglával és dohánnyal degeszre tömött bőröndök sorsa örök rejtély marad.