A pozsonyi ferencesek temploma
A Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt pozsonyi ferences templomot IV. László kezdte építtetni fogadalmi templomként, a morvamezei csatában Přemysl Ottokár fölött aratott győzelme emlékére. 1279-ben szentelte fel Jakab püspök, esztergomi érseki helynök. A felszentelésen ott volt III. András, az utolsó Árpád-házi király is.

A 14. században a templomhoz kolostor is épült, amelyet a 17. században teljesen átépítettek, és folyamatosan többször bővítettek. A templom és a kolostor a város és egész Magyarország szempontjából fontos történelmi szerepet játszott. Itt volt Magyarország legrégibb ferences rendtartománya, a magyar ferences provincia székhelye, és több mint két évszázadon át a ferences templomban választották a pozsonyi városbírót. 1563-tól 1830-ig tizenkilenc magyar király itt ütötte aranysarkantyús lovaggá az arra érdemes nemeseket a koronázási szertartás után.
A 18. század első feléből származó főoltáron Szent István és fia, Szent Imre eredeti barokk szobra áll. A főoltár festett ólomüveg képén, amely a 19. század végén készült, az Angyali üdvözlet jelenete látható. Az eredeti, vászonra festett oltárképet a szentély falára helyezték.
Jakab városbíró a 14. század hatvanas éveiben a templom északi falához gótikus kápolnát építtetett Szent János evangélista tiszteletére. A főhajótól délre épült az eredetileg gótikus stílusú Szent Rozália-kápolna, amelyet barokk és klasszicista stílusban átalakítottak. A templom bejáratától balra, a hajó északi oldalán épült 1708-ban a Lorettói kápolna, más néven a Fekete Madonna-kápolna.
A templom gótikus sisaktornyát a 19. század végén lebontották (helyére újat építettek) és Ligetfaluban helyezték el az összerakott részeit.