A Párkányi Színkör vastapsos előadása - KÉPEKKEL

Nagy Imre rendezővel beszélgetünk, akit még a bemutató előtt szerettem volna meginterjúvolni, de humorosan azzal utasított későbbre, hogy babonás az előadás előtti nyilatkozat tekintetében.

Túl vagyunk a bemutatkozó előadáson. A darab kitűnő választásnak bizonyult, nagyot durrant.

Nem én választottam, hanem egy rendező és színésztárs Keszegh Pál, akit a halál elszólított körünkből. A színdarab szövegkönyve nálam maradt, és mint a parázs néhanap fel-fel izzott a polcon. Jött a Csemadok fennállásának 70. évfordulója, ami jó alkalomnak kínálkozott egy új darab betanulására.

Már tavaly a Csemadok ünnepségen bemutattunk belőle egy részletet. Rövid története, hogy a stukker, a hatalom jelképe körbejár az egyes társadalmi rétegeket megszemélyesítő szereplők között. Mindenki másképp gazember és másképp kiszolgáltatott ebben az abszurd komédiában.

Jól sikerült a szereposztás.

Ismerem a társulat képességeit, a színészek karakterét, így nem volt nehéz rájuk húzni a szerepeket. Cukit az alvilágból Kohút Mihály, a méltóságost Proszonits László, Kisst, az intellektuelt Juhász Gyula, Mártont, a vidékit Izsák Ferenc játszották. K. Müller szerepére egy új tag érkezett Kuklis Dániel személyében, megláttam benne a tehetséget, ő pedig bevállalta. Hiteles alakításukkal feledhetetlenné tették a darabot és az estét.

Hogyan zajlott a próbafolyamat?

Sokat próbáltunk a Csemadok székházban, júniusban pedig már az éles próbák kezdődtek a kultúrház színpadján. Nehéz volt a próbák megszervezése a vírushelyzet miatt, de azért is, mert a szereplők mind dolgozó emberek, sokak időbeosztását kellett figyelembe venni.

Ez már a hetedik rendezése, ha jól tudom…

Igen, voltak általam rendezett 2-3 felvonásos darabok, rövidebb kabarék is. A színkör, ha jól emlékszem 1977-ben alakult, én ´79-ben Kremmer tanár úr rendezése alatt csatlakoztam a társulathoz. Évekig játszottam, mint színész, elég sokszor mondtam a magamét, mit, hogyan kellene. Egyszer aztán, amikor nem volt rendezőnk, közfelkiáltással engem választottak rendezőnek, ha már úgyis mindenbe belebeszélek.

Mindenkit számon tartunk azokat is, akik éppen nem játszanak az aktuális darabban. Soóky Bea gépelte le a szövegkönyvünket, a díszletet Proszonits László tervezte, színpadmester Mácsai Ferenc volt, szövegkísérők Boócz Mária, Rakovský Gabriella, Takács Krisztina, hangtechnika Áron Arnold, fénytechnika Letocha Dávid, a műszaki megoldásokért Balesz Tamás és ifj. Kohút Mihály felelt, a műsorfüzetet Bokor Réka szerkesztette.

Számított ekkora sikerre?

Számítottam rá, hogy jó lesz, de a sikerességet objektíven megítélni csak a sokadik előadás után lehet. Azt is számításba kell venni, a párkányi közönség talán elfogódott irányunkban, bár kaptam gratulációkat szakemberektől és más színházi berkekben jártas egyénektől is. Párkányban még egyszer elő szerettük volna adni, sajnos ismét a vírusjárvánnyal kínlódunk, a mi előadásunkat is szájmaszkban ülték végig a nézők. De ahogy lehetőségünk lesz, megyünk a környező falvakba is, oda ahová meghívást kapunk.

– mondta végszóként Nagy Imre, a darab rendezője.