A nyelvet használni kell, nem kisöpörni
A magyar nyelv folyamatosan változik. Teljesen tiszta nyelv nem létezik, a nyelvek állandó kölcsönhatásban vannak egymással, ezt bizonyítja az a rengeteg jövevényszó, ami a nyelvünkben megtalálható. De hogyan tudjuk megőrizni nyelvünk tisztaságát, egyáltalán fontos-e, hogy egy nyelv úgymond, tiszta legyen, s mi az, ami alapvetően meghatározza, mi kerül be végül a nyelvünkbe? – ezekre a kérdésekre próbált válaszokat adni Nádor Orsolya, a pozsonyi Bölcsészkar Magyar Tanszékének vendégtanára a Pozsonyi Casinóban zajlott beszélgetés során, amelyet Nagy Ildikó vezetett.
Valószínűleg többekkel előfordult már, hogy az anyaországban járva nem értették, amit mondott, esetleg ezt nem éppen elfogadható módon szóvá is tették neki, vagy egyszerűen leszlovákozták, kezdte mondandóját az előadó.
– Nem fogadjuk el a másik nyelvváltozatát, pedig nem kisöpörni kell a nyelvet, hanem használni – mondta, hozzátéve, Magyarországon gyakran szóvá teszik a nyelvjárás vagy a tájnyelvek használatát is, pedig mindenkinek meg kellene őriznie azt, amit otthonról kapott.
– fűzte hozzá a tanárnő.
Mint mondta, vannak olyan megbélyegzett jelenségek a nyelvhasználatban, amelyek egyébként nem okoznak megértési gondot, mint például a több nyelvjárásban is gyakori suksükölés vagy nákolás, amelyeket nagyon negatív színben tüntetnek fel, mondván, hogy ellenkeznek a normatív nyelvhasználattal, miközben ez egy nyelvi babona.
– tette hozzá.
A beszélgetés során szóba került az is, hogy mennyire eltérő lehet például egy erdélyi, vajdasági vagy felvidéki és egy anyaországi magyar szóhasználata.
– A rendszerváltás utánig a határon túli magyar nyelvváltozat szókincse nem került be a Magyarországon kiadott szótárakba – mondta az előadó. Ennek a hatására döntött néhány nyelvész úgy, hogy megcsinálják, ami hiányzik. Így jött létre a Termini egyesület, amelyben minden határon túli magyar terület képviselve volt. Van egy szótáruk is, a Termini magyar–magyar szótár, amely elektronikus formában érhető el, és az az érdekessége, hogy a benne található szavak jelentésén kívül azt is tartalmazza, hol fordul elő, mondjuk, például az aragáz, ami palackos gázt jelent, csak Erdélyben használják.
– mondta az előadó.
A felvidéki magyar nyelvhasználatban használt szlovák szavak kapcsán megjegyezte, ebben az esetben is érvényes, mondhatnak a nyelvi intézetek akármit, mindig a beszélő közösség dönt.
– mondta, hozzátéve, jó azonban hogyha tudják, bizonyos helyzetekben a magyar megfelelőt ajánlatos használni. Nyelvünk históriájában rengeteg olyan történet van, hogy egy-egy jövevényszó beilleszkedett, s gazdagította.
Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy a nyelvet az emberek alakítják, s végeredményben ők döntik el, mit fogadnak el és mit nem. Nyelvünket azonban meg kell becsülnünk, mert ez identitásunk egyik alapköve, s a több nyelv szókincsét keverő, zagyva beszédmód nem éppen a kulturált közlés módja.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/50 számában.
