Még a Katalin és a Madách hidak építésénél kerültünk vele kapcsolatba, ezért fontosnak tartottuk, hogy a helyszíneken mutassuk be a két újonnan megépült Ipoly-hidat és felvázoljuk a térség fejlesztési kihívásait”
– nyilatkozta Lőrincz Mária, a Középső Ipoly-mente Fejlesztési Ügynökség igazgatója. Beszámolt róla, hogy a delegációt Nagykürtös városában fogadták, ahol felvázolták a régió gazdasági és szociális helyzetét, kitérve az itt élő magyarság problémáira is. Elmondása szerint szóba kerültek a határtérségben rejlő együttműködési lehetőségek is. Megállapították, hogy a térség számára fontos kitörési pont lehet a határon átnyúló turizmusfejlesztés. Ennek sikerességéhez elengedhetetlen a széleskörű összefogás, a vállalkozások és a szakemberek hatékony bekapcsolása is.
Jelenleg a térségben hiányzik az egységes turisztikai koncepció, s a gyakorlatban a határon átnyúló, közös területfejlesztési tervezés sem igazán működik. A tanácskozás egyik fontos célkitűzése éppen ezért a fejlesztési együttműködés felélénkítése és az útkeresés, miként lehet a középső Ipoly menti határtérséget növekvő pályára állítani a már megvalósult beruházásokra is alapozva”
– tette hozzá.
Mint mondta, Ipolyvarbón a helyi polgármester, Fagyas Marcell és Ipolyhídvég polgármestere, Lestyánszky Viktor várta őket:
Miközben megtekintettük a múlt év decemberében átadott Szent-Iványi hidat, a tájházat és a helyi katolikus templomot, ahol a Szent-Iványi família kriptája is megtalálható, folytattuk az eszmecserét. A megbeszéléshez csatlakozott Csúsz Péter, a Besztercebánya Megyei Önkormányzat képviselője is. Többek között szóba került a járás lakossága fokozatos csökkenésének témája is; húsz év alatt 10 százalékkal kevesebb az összlakosság száma, a magyarok számarányának fogyatkozása ennek a háromszorosa. Ipolyhídvégen a Szent-Borbála híd és a helyi templom megtekintése után sok más mellett a magyar nyelvű oktatás jelentőségéről is beszéltünk.”
Mindkét meglátogatott településen működik magyar nevelési nyelvű óvoda, növekvő létszámmal. Ipolyvarbón egy kis létszámú magyar alapiskola is van, ahol összevont osztályokban folyik az oktatás. Mivel a térségben elérhető közelségben nincs másik magyar iskola, nagyon fontos az intézmény életben maradása.
Az elnökasszonnyal való találkozást nagyon hasznosnak ítélhetjük. Őszinte, nyitott beszélgetésekre került sor, sok hasznos ötlet és tanács hangzott el. Látjuk, hogy a térség fokozatosan elveszíti belső erőforrásait, a fiataljaink és a képzett szakemberek elhagyják a térséget, így már nagyon kicsi az esélye, hogy a régió önerőből fejlődési pályára tudjon állni. Bízunk benne, hogy a találkozón elhangzottak lendületet adnak, erősödik az a felfogás, hogy közösen, az egyéni érdekeket félretéve, együttműködve, a szakemberek iránymutatásait meghallgatva lehet még ez a térség sikeres”
– zárta gondolatmenetét Lőrincz Mária.
