A márciusi ifjak öröksége Királyhelmecen
Nemzeti ünnepünk idei királyhelmeci megemlékezésének ismét díszvendége volt Dr. Hetey Ágota, Magyarország kassai főkonzulja, aki a bodrogköziekkel együtt láthatta a Petőfi percei című előadást.
Az ünnepi díszbe öltözött művelődési központ nagytermének színpadán elsőként Dégner Lilla művésznő állt, akivel a megjelentek elénekelték nemzeti imánkat, a Himnuszt.
Az 1948/49-es magyar forradalom és szabadságharc 177. évfordulóján Pataky Károly polgármester ünnepi beszédének bevezetőjében arról szólt, hogy a sorsfordító történések ismert hősei mellett a tisztelet és a megbecsülés megilleti azon névtelenek tízezreit is, akik az isaszegi, a kápolnai, a segesvári, a pákozdi vagy épp a komáromi síkon, fejfák nélküli sírhantokban álmodják örök álmukat a szabadságról. Utalt arra, hogy az ünnepi megemlékezés jó alkalom arra, hogy a forradalom szereplőinek alakját felidézve elgondolkozhassunk az általuk mondottakon is. Példaként a szabadságharc központi vezéralakját, Kossut Lajost említette, aki szerint „A múlt a jövendő tükre.“
Arra buzdított, hogy ezen állítás igazságát próbára téve, nézzünk bele ebbe a tükörbe, megvizsgálva Kossuth szavainak aktualitását. Hangot adott azon meggyőződésének, hogy azok bizony kiállták az idő próbáját, mert a harmadik évezred első évszázadában ugyanolyan igazak, mint amikor papírra vetette azokat. S a magyar szabadságharc szellemi vezérének örökérvényű gondolataiból továbbiakat is idézett, mint például:
Szerinte nála jobban senki nem fogalmazta meg a demokrácia fogalmát, hiszen Kossuth szerint „Mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett. Ez a demokrácia.“
Megemlítette azt is, hogy a néhai magyar államférfi szerint minden ember szereti ugyan a szabadságot, de azt csak az igazságos ember kívánja mindenkinek, mert az igazságtalan csak önmagának akarja azt. Mindannyiunknak ajánlotta, hogy bátran nézzünk bele a múlt tükrébe, hogy tisztán láthassunk és okulhassunk a látottakból. Kossuthot olvasva pedig igazi gyöngyszemekre bukkanhatunk:
„Ha a kisebb nemzetek a nagyhatalmak általi elnyeletéstől meg nem óvatnak, Európában nem lesz szabadság, nem lesz nyugalom, csak nagyravágyási, túlsúlyra törekvési vetélkedések lesznek egyfelől, másfelől örökös konspirációk.“
Az azóta eltelt közel két évszázad alatt pedig e felszólításból szívekbe írt parancs lett mindenhol, ahol magyarok élnek. Arra ösztökél minket, hogy legszebb reményeinket is magunkra öltsük, ünnepi viseletben, kokárdával idézzük fel a világtörténelem dicsőséges forradalmainak sorában különleges helyet elfoglaló pillanatokat.
„Emlékezünk a márciusi ifjakra, akik úgy győztek az elnyomás felett, hogy felforgatás helyett a rendet, a háború helyett a békét, a halál helyett az életet tűzték zászlajukra. Hitték, a világ célja a boldogság, amihez a legfőbb eszköz a szabadság. Ezt hagyták zsinórmértékül ránk is. Mi, magyarok ezért 2025-ben sem kívánunk mást, mint hogy teljes életet élhessünk, szabadon, korlátozás nélkül használhassuk anyanyelvünket, jelképeinket és békében ünnepelhessük nemzeti örökségünket, amely Európa legjelentősebb kultúrnépei közé emel bennünket.
Ma örömmel mondhatjuk el, hogy a magyar szabadság ügyének erős, kiállásra kész barátai is vannak, ugyanakkor azt is tudjuk, a nemzeti érdekeink megvédése a mi feladatunk. Közösen kell fellépnünk azokkal az erőkkel szemben, amelyek a magyar nemzetrészek jogainak csorbítására törnek és együtt kell gátat vetnünk minden olyan őrölt tervnek, amely háborúba taszíthatja Európát. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!“
Az ünnepi megemlékezés folytatásában Petőfi percei címmel a Déryné Társulat oszlopos tagja, ifj.Havasi Péter színművész előadói este következett. Az eredetileg 1973-ban Galán Géza által írt, rendezett és több, mint 600 alkalommal világszerte játszott előadást Janka Barnabás rendezésében láthattuk.
A mindig magyaros ruhát viselő Petőfi személyiségét felvevő kassai születésű színész élvezetes játékában végig kísérte a költőóriás egész életútját, egészen a forradalmi eseményekig, a segesvári ütközettel bezárólag. Minimális díszlettel, a költő verseiből, a hozzá - és általa írt levélrészletekből, útijegyzetekből, dokumentum szövegekből bravúrosan megoldott monológokkal is érthetőek voltak az események, az időbeliség.
A megemlékezés a városháza előtt álló Petőfi-szobor megkoszorúzásával ért véget. Dr. Hetey Ágota koszorúját követően Királyhelmec polgármestere valamint a helyi óvodák, iskolák, egyházak és civil szervezetek s nem utolsó sorban a Magyar Szövetség ünnepi koszorúját is elhelyezték a lánglelkű forradalmár költőóriás bronzszobra előtt.
