A magyar földrajztudomány úttörője
A történelmi Magyarországon a tudományos élet kibontakozását lényegében a 16. századtól számíthatjuk, de túlzás volna azt állítani, hogy ez minden területre kiterjedt, inkább egyéni kezdeményezésekről, bizonyos témák körbejárásáról beszélhetünk.
A magyarországi szerzők között nemcsak magyarok, hanem németek is akadtak, az általuk publikált munkák nyelve azonban többnyire a latin vagy a német volt. Természetesen magyar nyelvű műveket is találunk közöttük, mint Apáczai Csere János (1625–1659) Magyar encyclopaediaja, Lippai János (1606–1666) Posoni kertje vagy Pápai Páriz Ferenc (1649–1716) Pax corporis című orvosi könyve, de ezek – mai kifejezéssel élve – „egyszemélyes műhelyekben” születtek, és inkább kivételnek számítottak. A nagyszombati egyetemen oktató tanárok teológiai, bölcseleti, jogi és később természettudományos munkákat is megjelentettek, ezek azonban többnyire a külföldi eredményekről számoltak be, csak kivételesen tartalmaztak eredeti felfedezéseket, megfigyeléseket. Azt se feledjük, hogy bizonyos tudományterületek éppen csak kialakulóban voltak, így ezekben az évtizedekben nem is keletkezhettek olyan írások, amelyek említésre méltóak lennének.
Katona Mihályról beszélünk, aki a Partiumban, Szatmárnémetiben született 1764. október 9-én. Iskoláit szülővárosában kezdte, majd Debrecenben tanult, később több németországi egyetem (Odera menti Frankfurt, Jéna, Erlangen) hallgatója volt. Franciaországba is tervezett egy utazást, de a forradalmi események miatt jobbnak látta, ha eláll ettől. 1796-ban tért vissza Magyarországra és a komáromi református gimnázium tanára lett. Diákjai bevonásával különböző szemléltető eszközöket készített, ha éppen nem tudott valahonnan beszerezni ilyeneket. Komáromban szorosabb kapcsolatba került Csokonai Vitéz Mihállyal is, aki később Csurgón lett tanár és minden bizonnyal ő kezdeményezte, hogy a csurgói gimnázium kézikönyvet rendelt Katonától. Ez azonban csak közel 20 évvel később készült el és a szerző halála után jelent meg nyomtatásban is.
Ezekben az években írta azokat a műveit, amelyek bizonyos értelemben ma is vezérfonalai a magyar természetföldrajzi szakkönyveknek. Természetesen nem önmaga szórakoztatása céljából foglalta össze a különböző külföldi szerzők művei és saját vizsgálódásai nyomán az ezzel kapcsolatos ismereteket és gondolatokat, hanem egy olyan oktatási program intencióit követve, amelyet a Tul-Dunai V. Superintendentia elnevezésű csoportosulás fogalmazott meg azzal a céllal, hogy színvonalas magyar nyelvű kézikönyvekkel segítsék a magyarországi oktatásügyet, amelyet egyébként ő maga így jellemzett:
Miközben szolgálta a búcsi gyülekezetet és népes családjáról is gondoskodott (kétszer nősült, második felesége Kováts Zsófia volt, aki szintén négy gyermekkel áldotta meg) maradt ideje és energiája a „tanári segédkönyvek” megírására.
Néhány műve – Logica, Psycologia, Physica, Anthropologia – csak kéziratban maradt fenn, nyomdafestéket látott viszont két olyan alapvető földrajzi munkája, amelyeknek köszönhetően a magyar tudománytörténet-írás előkelő helyen tartja őt számon.
Ezeket természetesen itt nem tudom részletesen ismertetni, inkább csak jelezni szeretném a tartalmukat és a fontosságukat a földrajztudomány fejlődése szempontjából.
1814-ben jelent meg A ’föld’ mathematicai leírása a’ világ alkotmányával együtt című könyve, amelynek célját a címoldalon így foglalja össze:
Mint Hevesi Attila földrajzprofesszor Katonáról szóló tanulmányában megállapítja:
Hevesi fontosnak tartja kiemelni nemcsak Katona eredeti látásmódját, hanem azt is, hogy más szerzők állításait kritikusan értékeli. Az asztrológiáról lesújtó véleménnyel van, mondván, hogy
Katona felismeri a víz tájalakító munkáját, a hegységek keletkezéséről, a vulkanizmusról is lényegében helyesen vélekedik, és olyan összefüggéseket is lát, amelyekre egy sík vidéken élő ember nemigen gondol, ha hegyvidékekről vagy éppen az óceánok felett lejátszódó légkörzésről van szó. A föld mélyében végbemenő folyamatokról, a földrengésekről és a felszínre jutó olvadt kőzettömegek természetéről is kifejti – lényegében helytálló – véleményét és mindezt olyan olvasmányos magyar nyelven, ami az utána jövők számára is példamutató.
A másik nyomtatásban megjelent művét már a szerző halála után egyik fia, ifjabb Katona Mihály (1800–1861) orvosdoktor rendezte sajtó alá és 1824-ben jelent meg Közönséges természeti föld-leírás címmel. Ezt a művét 1819-ben fejezte be és számba vette benne szinte az összes külföldi szakkönyvet, amely a témát érinti.
Csupán ízelítőül idézzünk ebből a könyvből. A folyók tájalakító tevékenységéről a következőket írja:
Katona Mihály utolsó éveiben sokat betegeskedett, talán emiatt sem tudott teljes energiával az alkotó munkára összpontosítani, noha tudjuk, hogy még több könyv terve foglalkoztatta. Ami elszomorító, hogy a külföld nem ismerhette meg újszerű gondolatait, mivel ezeket magyarul vetette papírra. De még inkább sajnálatos, hogy Magyarországon is fokozatosan elfelejtették, csak a 20. században „fedezték fel” és kezdtek odafigyelni erre az életműre.
Emlékét nemcsak szülőföldjén, hanem működési helyén, Búcson is nagy szeretettel és tisztelettel ápolják. Szinte magától értetődő volt, hogy amikor a búcsi iskola névadót választhatott, akkor Katona Mihály szerepelt az első helyen.
Győző Andrea, a helyi iskola igazgatónője eljuttatta portálunknak az idei rendezvények programját és időpontjait.
Múlt pénteken, május 6-án vetélkedőt rendeztek a tanulóknak a helyi alapiskolában. A vasárnapi istentiszteleten külön megemlékeztek Katona Mihályról, majd a Rácz Cello Quartett adott koncertet.
Május 12-én a Katona Mihály Alapiskola udvarán táblákat avatnak fel a tanösvényen. Május 15-én a Komáromi Református Kollégium falán leleplezik Katona Mihály emléktábláját. Május 25-én és június 3-án Katona Mihály családjáról hangzanak el előadások a búcsi iskolában, a megemlékezés-sorozat pedig június 12-én, vasárnap egy istentisztelettel zárul, ahol az ácsi református gyülekezet lelkipásztora, Gerecsei Zsolt esperes hirdet majd igét és a búcsi és az ácsi egyesített Forrás kórus énekel. Ezt követően megkoszorúzzák Katona Mihálynak a búcsi református templom bejáratánál elhelyezett emléktábláját.
