2025. március 7., 18:26

A lélek útja

Dunaszerdahely vendége volt Boráros Imre Kossuth-díjas színművész, aki ezúttal az Isten tenyerén ébredtem című verses-zenés irodalmi önvallomását hozta a Csallóköz szívébe a Pázmaneum Társulás meghívására.

Boráros Imre
Boráros Imre: Az Úr mindig mellettem volt, fogta a kezem
Fotó: Rózsár Vince

Idén van Dunaszerdahely írásos említésének 770., és a Pázmaneum Társulás megalakulásának 20. évfordulója, emlékeztette a jelenlévőket a Pázmaneum Társulás elnöke és az est szervezője, Karaffa Attila, a Csaplár Benedek VMK színültig megtelt kamaratermében.

Mivel méltóképpen szeretnénk megünnepelni ezeket az évfordulókat, barátunkat, Boráros Imrét is meghívtuk. Előadása bizonyára megerősít bennünket hitünkben és magyarságunkban, amire napjainkban különösen nagy szükség van"

– mondta a város alpolgármestere.

Az előadás vállalásunkról, megmaradásunkról, szeretetről, hitről, Istenről szól"

– kezdte bevezetőjében Boráros Imre, s az összeállítás mottójául Tatiosz görög filozófus idézetét választotta:

A te utad a lélek útja. Az égből a földre vezet. Az égben vágyakozol, hogy emberként élhess, ideérkezve magaddal hozod az ég tudását, vágyaid jó szándékú célokká lesznek, kötelességtudatod és igazságérzeted isteni emberré formál. Lelked az égi erőt adja a szívednek, hogy úgy élhess a földön, amiképpen erről az égben álmodtál.”

Kossuth-díjas művészünk zömmel felvidéki magyar szerzők verseit, rövid prózáit kötötte csokorba, de az előadó emlékei és rövid anekdotái mellett elhangzottak egyéb, a témához illeszkedő szövegek is. Az összeállításban többek között Gyüre Lajos, Gál Sándor, Gágyor József, Gyurcsó István művei hangzottak el, de Petőfi, Márai vagy Reményik is képviseltette magát egy-egy klasszikussal. A zenei aláfestést Apagyi László biztosította Vivaldi Négy évszakjából bejátszott részletekkel erősítve a mondanivalót. A kimondott szavak tanítottak, intettek, figyelmeztettek, hogy ha nem ragaszkodunk gyökereinkhez, hitünkhöz, magyarságunkhoz, akkor bizony nyomtalanul tovaszállhatunk, mint a reggeli köd az első napsütés után. A magyarság történelme az első világégéstől a rendszerváltozásig zömmel a megpróbáltatásokról szólt, de ahogy Boráros Imre is mondta, mégsem szabad pesszimistának maradnunk, mert a Mindenható valószínűleg azért gördít elénk akadályokat, hogy lélekben megerősödjünk. Sík Sándor István király című drámájából is hallhattunk egy részletet, miközben megtudhattunk, hogy a színművész a Soproni Petőfi Színházban a mű címszerepét is eljátszhatta.

Boráros Imre Pozsonyban született, keresztlevele – amit közszemlére is bocsátott – még négy nyelven íródott (a magyar, szlovák és német mellett latinul is), de hol van már a háromnyelvű Pozsony...

Vereknyén, a Kis-Duna közelében nőttem föl, majd hatodiktól bejáró voltam kisdiákként Pozsonyba, megint a nagy Duna közelébe kerültem, és mikor lejöttem Komáromba, újra csak ott van a Duna, ami egyszerűen éltet, gondoz."

11 évvel ezelőtt alapította meg saját társulatát azzal a céllal, hogy hazai szerzők műveit mutassa be.

Elsőként Mács József két könyvéből írtam színpadra részleteket, de volt előadás Mindszenty bíborosról, gróf Esterházy Jánosról, Dózsáról, Széchenyi Istvánról és Csáky Pál műveit is előadtam. A mai napig azt mondom, hogy nemcsak szerencsém volt, de az Úr mindig mellettem volt, fogta a kezem. És ez valahogy mindig erőt adott, a mai napig is"

– köszönte meg a közönség szeretetét és a vastapsot.

A színművész a március 15-i pozsonyi központi ünnepség részeként a Csemadok székházában lép fel 17 órakor.

Megjelent a Magyar7 2025/9. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.