A kurrikuláris reformról Köbölkúton
Az új tanítási módszer gyakorlati tudnivalóiról és tapasztalatairól tartottak szakmai napot a köbölkúti Stampay János Alapiskolában az SZMPSZ Érsekújvári területi Választmánya és a Comenius Pedagógiai Intézet szervezésében. Hatalmas volt az érdeklődés, nem is tudtak mindenkit fogadni.

A köbölkúti alapiskola egyike azon oktatási intézményeknek, ahol már elindult a pedagógiai munka megújítása. Ez meg is látszik a tanulók véleményén, hiszen még a rosszabb tanulók is úgy nyilatkoztak, szeretnek ide járni.
„Ki kell mondanunk, hogy a gazdasági-társadalmi hatások által megváltozott a gyerekek hozzáállása a tanuláshoz. Kitehetjük a lelkünket, mégsem érünk el olyan eredményeket, mint a múltban. Tudtuk, hogy valamin változtatnunk kell. A megújulás halaszthatatlanságával szinte mindenki egyetértett. Elindultunk, elvégeztük az 50 órás innovációs képzést a NIVAM vezetésével, de közben kikértük a Pedagógustámogató központ mentorainak segítségét is. A képzés alatt megszerzett elméleti tudás alapján indultunk kidolgozni intézményünk új programját” – mondta el bevezetőjében Czibor Katalin a vendéglátó iskola igazgató asszonya.
Fodor Attilától, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatójától megtudjuk, a szakmai napokra a pedagógusszövetség pályázott a Bethlen Gábor Alaphoz, intézetük pedig biztosította a programot és az előadókat.
„Az idő és a pénzkeret arra adott lehetőséget, hogy három szakmai napban gondolkodjunk. Az első napot Érsekújvárott a Czuczor Gergely Alapiskolában szerveztük, ahol az igazgatókkal arról beszélgettünk, milyen az a tantestület, amely képes a változásokat befogadni és adaptálni a maga körülményeire. A mai nap a második állomása a projektnek, amely az Érsekújvári járás 13 alapiskolájának szól. Arra fókuszál, hogy a reform mit jelent a tanítók mindennapi munkájában. Ismertetjük az új szemléletet és a módszertant. Örömünkre hatvanan jelentkeztek, de mivel a műhelymunka is része a programnak, kénytelenek voltunk a résztvevők számát harmincötre redukálni. A harmadik szakmai napra március elején kerül sor Párkányban, ahol szó lesz arról, hogyan kell az iskola pedagógiai programját megfogalmazni – a hosszútávú céloktól a küldetésig és a jövőképig” – fejtette ki Fodor Attila.
Kitért arra is, a 2021-ben indult reformfolyamat két dolgot vesz célba – hogy a gyerekek jobban érezzék magukat, szeressenek iskolába járni és hogy olyan dolgokat tanuljanak, ami hasznos az életben. Kreativitás, logikus gondolkodás, használható tudás, ezek a reform alapelvei.
A reformot támogató szervezetek és mentorközpontok segítenek megismerni és a gyakorlatba ültetni. 2026 szeptemberében már minden első osztályban a reform szellemében kell tanítani. Az Érsekújvári járásból a köbölkúti és az udvardi iskola már benne van a reformban.
„A reformnak egyre több a támogatója, az ellenkezés gyöngül. Bevezetésével rengeteg szabadsága lesz az iskolának és a pedagógusnak, hiszen a reform már nem is beszél tantárgyakról csak műveltségterületekről – például az ember és természet témában összeolvadhat a biológia, kémia és fizika. Ez persze csak akkor lesz megoldható, ha lesz erre alkalmas oktató, de a tanárképzésnek is erre kell átállnia” – részletezi a Comenius intézet vezetője.
A köbölkúti szakmai napon Berta Tünde egyetemi oktató a Tanári szerepváltás – a jövő kulcsa címmel tartott előadást, majd a házigazda iskola pedagógusai mondták el tapasztalataikat a pedagógiai munka megújításáról. Hozlárová Katarína mentor a jellem jelentőségéről értekezett, Tóth Gábor az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet szakelőadója Váltsuk aprópénzre a sztenderdeket előadásában szólt a tanórai aktivitásokról, a délután folyamán pedig ebben a témában gyakorlati műhelyfoglalkozásokat vezetett.
A nap végén a szervezők nevében Salgó Gabriella a SZMPSZ Érsekújvári Területi Választmányának elnöke mondott köszönetet a résztvevőknek, akik nagyra értékelték az itt kapott útmutatást.