A Kubinyi és az Asbóth család nyomában - KÉPEKKEL
Megtartotta első idei városnéző sétáját a losonci Phoenix Lutetia Polgári Társulás és a Losonci Anziksz blog. A februári séta során a videfalvai kastéllyal, annak jeles tulajdonosaival, a Kubinyi és az Asbóth családdal ismerkedhettek meg a résztvevők.
A társulás több éve szervez városnéző sétákat, melyek célja főként Losonc városának és a környező települések történetének, emlékhelyeinek és jeles személyiségeinek bemutatása. Mostanáig több mint harminc ilyen sétát szerveztek, az utóbbi időben azonban a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet kissé megnehezítette a lebonyolítást.
– Az utóbbi két év eléggé hektikus volt, de némi szünet után végre sikerült folytatni a városnéző séták sorozatát. Ezt az útvonalat eredetileg a múlt évben terveztük bejárni, de a korlátozások nem tették lehetővé.
A kastélyok nagyon vonzzák az embereket, amikor a túra útvonalai között kastélylátogatás is szerepel, általában többen szoktak jönni – árulta el hetilapunknak Puntigán József, a városnéző séták szervezője. Hozzátette, hogy bizonyos időszakonként érdemes újra megtekinteni ugyanazt a helyszínt, hisz ilyenkor látható, hogy több év elteltével milyen változások mentek végbe, illetve milyen felújítások történtek az adott helyen.
Amint azt a túra során Böszörményi István elmondta, a videfalvai kastély számos neves család történetéhez kapcsolódik, kezdve a Forgáchoktól, a Wattay és Berényi családon át, a két utolsó, s talán legnevezetesebb tulajdonosáig – a Kubinyi, majd az Asbóth családig.
Kubinyi András nagy reménységgel volt mindkét fia, Ferenc és Ágoston iránt, akik tehetségükkel és szorgalmukkal sokat tettek a magyar oktatás és a tudományos élet fejlesztéséért.
Az idősebb fiú, Kubinyi Ferenc (1796–1874) Losoncon lakott, aktív politikát folytatott képviselőként, Nógrád megyét képviselte először a pozsonyi, később a pesti országgyűlésben.
Az 1848-as szabadságharc bukása után 9 év várfogságra ítélték, ahonnan 1852-ben amnesztiával szabadult. Élete második felében már kizárólag a tudománnyal foglalkozott. Egyszemélyben volt régész, geológus és őslénytankutató, mindezen területen összegyűjtött ismereteiről rendszeresen publikált, tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának is.
Az ifjabbik testvér, Kubinyi Ágoston (1799–1873) képviselőként nem politizált, viszont ő lett Nógrád vármegye aljegyzője, majd főbiztosa.
1843-tól egészen nyugdíjazásáig a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, valamint fontos pozíciókat töltött be több tudományos társaságban. Különösen a botanikának hódolt, nagy összefoglaló művet írt a magyarországi mérgező növényekről, de zoológiával és geológiával egyaránt foglalkozott. Losoncon a magyar nyelv terjesztésére saját költségén „nemzeti intézetet”, majd iskolát és egyházi könyvtárat hozott létre.
Az egyik legmaradandóbb a Kubinyi testvérek tevékenységéből az az esemény volt, amelyre egy emléktábla is emlékeztet a videfalvai kastély falán.
1848. január 3-án ugyanis ebben az épületben alakult meg a Magyarhoni Földtani Társulat, amely a világ harmadik földtani társulataként jött létre a londoni és párizsi után, itt Videfalván.
Kubinyiék aktív részesei, házigazdái voltak a történelmi eseménynek, Zipser András tanárral, Pettko János bányatanácsnokkal és Marschan Jósef bányamérnökkel közösen megalapozták és pontokba foglalták a tudományos testület célkitűzéseit.
A Magyarhoni Földtani Társulat a szabadságharc kitörése miatt csak két évvel később kezdhette meg tényleges működését, első elnökévé Kubinyi Ágostont, alelnökévé Kubinyi Ferencet választották meg. Az azóta is működő társulat, létrejöttének 145. évfordulója alkalmából 1994 márciusában egy rangos ünnepség keretében kétnyelvű emléktáblát helyezett el a videfalvai kastély falán.
A kastélyról még annyit kell tudni, hogy a Kubinyiak után, a 19. sz. végén az Asbóth család birtokába került. Asbóth János kiváló tudós, politikus és utazó volt, végakaratában a teljes vagyonát missziós célokra ajánlotta fel.
Óhajának felesége, Spillmann Hedwiga tett eleget, aki 1927-ben az Isteni Ige Társaság (Spoločnosť božieho slova) misszionárius szerzetesrendnek ajándékozta a kastélyt azzal a feltétellel, hogy élete végéig ott lakhat. A szocializmus évei alatt az épületet államosították, majd a rendszerváltást követően kapta vissza a szerzetesrend, amely jelenleg novíciusházként szolgál. Asbóthék nevéhez fűződik a település katolikus templomának felépítése is, amely a kastéllyal szembeni domboldalon áll. A neves házaspár a templom alagsorában kialakított kriptában nyugszik.
Megjelent a Magyar7 2022/8. számában.
