A könyvtár a falvak szíve
A digitális világ térhódításával sokan temették a könyvtárakat, több kis településen el is sorvadtak. Az intézmények és fenntartóik azonban újragondolták működésüket, szolgáltatásaikat átszervezték és láss csodát, a legtöbb helyen a közösségi élet gócpontjai lettek. Párkány környékén nézünk szét, hogy lássuk, milyen is errefelé a könyvtárak helyzete.
A könyvtárak fenntartói az önkormányzatok, amelyek amúgy is zsonglőrködnek a szűkös anyagiakkal, a könyvtár pedig nem életbevágóan fontos a települések működése szempontjából. Ennek ellenére az általam felkeresett településvezetők áldoznak a könyvtárakra és a falvak életében betöltött pozitív szerepüket hangsúlyozták. Nemcsak fenntartásukkal, hanem fejlesztésükkel is számolnak.
A szőgyéni könyvtár a régi községháza felújított épületében különleges tereivel, kortárs galériájával, jól felszerelt előadótermével hangulatos miliőt biztosít a látogatók minden korosztályának.
– Ma már kizárólag könyvtárosi funkcióról nem lehet beszélni, a legtöbben program- és kultúraszervezők is vagyunk. Én még a községi havilapot is szerkesztem. Vannak szabályok, mennyi lakosra hány könyvtárost kell alkalmazni, de van, ahol „fél” könyvtáros sincs. Sajnos, a lakosság száma egyre csökken, sőt a nemzetiségi arányok is eltolódnak. A szőgyéni könyvtárban az a meglepő helyzet állt elő, hogy egyre több új szlovák könyvre van igény – mondja Smidt Veronika, Szőgyén lelkes könyvtárosa, aki örül annak, hogy a tanítás helyett ezt a foglalkozást választotta.
Az új könyveket pályázatok révén szerzi be, évente úgy 1000-1500 euró fordítható erre a célra. Sokszor jönnek a könyvtárba különleges foglalkozásokra az óvodások és iskolások, de a felnőtteknek is rendszeresen szerveznek előadásokat, könyvbemutatókat, bibliaterápiás gyakorlatokat.
– hangsúlyozza Veronika.
Szőgyén polgármestere, Méri Szabolcs hozzáfűzi, nem könnyű fenntartani egy naponta nyitva tartó könyvtárat, hiszen bevétel csak a tagsági díjakból van, ami elhanyagolható a kiadásokhoz képest.
– A kolléganő kellemes környezetet teremtett a könyvtárban, a fiataltól az idősebbekig jól érzik ott magukat a látogatók. Járatunk két újságot is, a Magyar7-et és a Trend-et, aki akarja, ott elolvashatja, de sok pénzt fordítunk író-olvasó találkozók, kiállítások, előadások, foglalkozások szervezésére is – sorolja a polgármester.
Muzsla polgármestere, Farkas Iván azzal kezdi, hogy a régi rendszerből átmentett könyvtáruk a kultúrház sarkában elsorvadt.
– Amikor tíz éve indultam a polgármesteri választáson, és felmértük a lakosok kéréseit, erőteljes igény mutatkozott a könyvtár iránt. Kihasználva az állami támogatások lehetőségét, bevittük a könyvtárat az egykori Hangya Szövetkezet felújított épületébe. 2016 márciu-
sában nyitottunk és december közepére már 220 állandó olvasója lett. Az intézmény egy védett műhely, ahol a könyvtárosok lelkiismeretesen teszik a dolgukat – fejti ki Muzsla polgármestere.
A hétezres könyvállomány döntő része új kötet, sok könyvet a partnerkönyvtárak adományoztak.
Muzsla első embere szólt arról a kezdeményezésről, amelynek óriási a visszhangja a szülők körében. A nyári időszakban minden másnap tartanak valamilyen foglalkozást, ahol a gyerekek örömmel töltik idejüket, amíg a szülők dolgoznak. Farkas Iván az elmondottakhoz még hozzáteszi, mindig meg kell keresni azokat a forrásokat, amelyek a könyvtár fenntartásához szükségesek. Éltetni, népszerűsíteni minden fórumon, hogy ez a művelődési forma fennmaradjon.
A köbölkúti könyvtár is bővül és szépül, még annak ellenére is, hogy az elmúlt időszakban többször is új vezető került az élére. 2022-ben Bolya Szabolcs jelenlegi polgármester javaslatára vette fel Stampay János kántortanító nevét. Új könyveket pályázatokból vásárolnak, de az épületet és a berendezést saját forrásból bővítik. Könyvbemutatók, előadások, beszámolók, kiállítások, foglalkozások váltják egymást a könyvtárban.
– A könyvtár a közösség központja, költségvetésünkben a lista elején szerepel a fenntartására szánt összeg. Reményeink szerint kapocsként fogja össze a község civil szervezeteit a továbbiakban is, de a község nevezetességeinek propagálása is a feladata lesz – fejti ki Bolya Szabolcs.
A városi könyvtárak dolgozóinak más a feladatuk, mint a falvakban dolgozó kollégáiknak, ők elsősorban a könyvekkel, illetve a kölcsönzéssel foglalkoznak. A párkányi városi könyvtárban nemcsak a helyiek, hanem a tágabb régió olvasói is keresgélnek, sőt, könyvtárközi kölcsönzésre is van mód.
A városban sok a diák, így a könyvtár azt is a feladatának tartja, hogy az olvasás felé terelgesse a gyerekeket. Ebben komoly sikereket értek el, amit az is bizonyít, hogy tagjainak több mint a fele tizenöt éven aluli. A kölcsönzés mellett természetesen előadásokat, beszélgetőesteket, foglalkozásokat is tartanak a párkányi könyvtárban. Nyaranként pedig kiviszik a könyveket a könyvtárból, olvasnak a platánok alatt vagy meseelőadással járulnak hozzá a város nyári programjaihoz. Hétfő kivételével minden nap nyitva tartanak.
Szabó Eugen, Párkány polgármestere elmondja, jelenleg négy könyvtárost alkalmaznak, és a könyvtár évi költségvetése 110 ezer euró.
– fogalmaz Párkány polgármestere.
A kicsindiek a falu szülöttjéről, Szántó Lóránt tanítóról, költőről, íróról, néprajzkutatóról nevezték el a könyvtárukat. A 386 lakosú község polgármestere, Pásztor Rita elmondta, bár digitalizált világunkban a könyvek egyre inkább a háttérbe szorulnak, ők mindent megtesznek azért, hogy ez ne így legyen. Nyertes pályázatoknak köszönhetően csaknem százezer eurót tudtak fordítani a könyvtár épületének teljes felújítására. A könyvtár belső terének modernizálása pedig Magyarország egykori köztársasági elnöke, Schmitt Pál hivatalának támogatásával valósult meg.
– Nagy öröm számomra, hogy könyvtárunk hivatalosan is bekerült a szlovák kulturális tárca könyvtári jegyzékébe. A könyvtárosi feladatokat az önkormányzat képviselő asszonya, Ölvedi Ágota vállalta önkéntes alapon. A napokban dőlt el, hogy egyelőre csak minden páros hét egy napján lesz nyitva a könyvtár. Átválogattuk a régi könyvállományt, csoportosítottuk, adományként is kaptunk könyveket, jelenleg tehát folyik a könyvek elektronikus feldolgozása. Elképzeléseink szerint a nyugdíjasklub is össze tudna ott gyűlni előadásokra, teadélutánokra, de minden korosztály számára tervezünk oda programokat.
A számítógéppel, vetítővel felszerelt modern tér reményeink szerint a közösségi élet központja lesz – tájékoztatott a polgármester asszony.
A felújítás után tavaly adták át rendeltetésének Bart könyvtárát, amely felvette a falu szülöttje, M. Csepécz Szilvia író, költő, szerkesztő-riporter nevét. Hubacs Sándor, Bart polgármestere elmondta, évente körülbelül ötszáz euró értékben vásárolnak új könyveket. A fiatal könyvtáros, Szekeres Barbara szombatonként várja az olvasókat.
Páldi Tímea pedagógus-könyvtáros 2020-ban került az ebedi könyvtár védett munkahelyére. Alighogy belépett, kitört a koronavírus-járvány. Ezt az időt arra használta ki, hogy felkutatta Ebed híres szülöttje, Buga doktor életét, antikváriumokból megszerezte könyveit, hozzátartozóitól a személyes tárgyait, és kezdeményezte, hogy a községi könyvtár vegye fel a nevét. A Dr. Buga László Könyvtár a falu polgármesterével, Vajda Mónikával közösen pályázott a könyvállomány és a belső terek felújítására, mintegy 12 ezer euró értékben. A heti tíz órában nyitva tartó könyvtárban működik az olvasókör, ahol könyvbemutatókat és előadásokat szerveznek.
Zárszóként elmondhatjuk, hogy a Párkány környéki falvak könyvtárai megújultak. A településvezetők, a könyvtárosok és a lakosok ma már vonzó találkozóhelyként tekintenek rájuk, ahol modern környezetben folyhat nemcsak a könyvkölcsönzés, hanem a társadalmi és kulturális élet is.
Megjelent a MAGYAR7 5. számában.
