A koncentrált múlt
80 éve történt – A Kárpát-medence magyar és német lakosságának elhurcolása a GUPVI és a GULAG lágereibe címmel konferenciát tartottak Szepsiben, majd a résztvevők felkeresték Szepesófalut, ahol újraavatták Császár Rezső, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvéd századosának felújított síremlékét.
A rendezvény megnyitóján Köteles László, a Csemadok alelnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy tisztábban láthassuk ezt a tragikus történetet.
– Köszönjük barátainknak Kassáról és Eperjesről, akiknek a jóvoltából megtudhatjuk, hogy szlovák és ukrán szempontból hogyan látták ezeket a történéseket. Reméljük, ennek a mai találkozónak lesz folytatása, nemcsak Szlovákiában, hanem más országokban is. A mi generációnk feladata ugyanis, hogy múltunkat, amely közös tragédiákkal van tele, olyan szempontból is megvilágítsuk, amely a jövőt kötelezi, hogy ilyen még egyszer ne fordulhasson elő – fogalmazott.
Bognár Zalán, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke rámutatott, a szovjetek felszabadítónak nevezték magukat, s bár tény, hogy a náci megszállás és a nyilasterror alól felszabadították az országot, de azt egy sokkal hosszabb ideig tartó, keserves igába hajtották, s a holokauszt koncentrációs lágereit felváltotta a Gulág és Gupvi lágereinek a pokla.
Mint mondta, a tömeges elhurcolásokkal először Kárpátalján kezdtek komolyabban foglalkozni, már ’88-ban konferenciát tartottak ezzel kapcsolatban. Nem sokkal ezután az anyaországban, majd Erdélyben és a Felvidéken is elindult a kutatás, és most már nemzetközi konferencia is foglalkozik a témával.
– Ez a konferencia ismét egy lehetőség arra, hogy megmutassuk a kutatások új eredményeit. Bár az ember néha úgy érzi, lassan halad előre az a folyamat, hogy a feltárt fehér foltok belekerüljenek a társadalom kollektív tudatába – mondta Bognár Zalán.
– Egy ilyen konferencia újabb lehetőséget ad arra, hogy bizonyos dolgokat újra átgondoljunk, más szemszögből nézzünk meg, új kutatási eredményekkel ismerkedjünk meg – tette hozzá.
Slavomír Borovský, Szepsi polgármestere arról beszélt, a háborúnak sok fegyvere van, ezek közül a legszörnyűbb a felejtés fegyvere, amit a politikusok is előszeretettel használnak.
– Ezzel a fegyverrel úgy élnek, hogy az intelligenciát szeretnék eltörölni a föld színéről, hogy a hétköznapi embert úgy tudják manipulálni, ahogy azt a politika igényli. Azonban nekünk, egyszerű embereknek is van egy hatalmas fegyverünk, mégpedig a közösségek, amelyek nem felejtenek – fogalmazott a polgármester.
Örömét fejezte ki, hogy a város adhat otthont ennek a konferenciának és polgármesterként szavát adta, hogy a jövőben is foglalkoznak majd ezzel a témával, sőt a fiatalokat is bevonják, hogy ők is megértsék, hol vannak a gyökereik.
A konferencia főbb témái a deportálások Abaúj-Tornában, Gömörben, az Ung-vidéken vagy a Bodrogközben, a ruszinok és az ukránok helyzete, a (hadi)foglyok ügye vagy az elhurcoltak kárpótlása a szlovák törvényekben.
A rendezvény zárónapján a konferencia résztvevői felkeresték az 1944/45-ös deportálások és történelmünk egyéb emlékhelyeit, olyan helyszínekre látogatva, mint Komlóskert, Toporc, Késmárk, Betlenfalva, Korotnok, a Branyiszkó-hágó vagy Szepesófalu. Az utóbbi település temetőjében nyugszik a jólészi Császár Rezső, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvéd századosa. A szinte már feledésbe merült sírkövet 1996-ban a Honismereti Kerékpártúra résztvevői fedezték fel. A sírkő felirata: „Jólészi Császár Rezső 1848/49-ikes honvéd százados megh. 1904. november 12-én. Élt 84 évet. Béke hamvaira”.
Császár Rezső 1848 júniusában állt be a Kassán szerveződő 9. honvéd zászlóaljhoz. Harcolt a Délvidéken, ahol őrmesteri rangig vitte. A Gömör megyei újoncokból Pesten szerveződő 38. zászlóaljnál már hadnagy. Alakulatával a bánsági hadtesthez került, harcolt Arad és Temesvár ostrománál. A borosjenői fegyverletételi jegyzéken már századosként szerepel.
Halálának 120. évfordulója alkalmából a PATRIOTA honismereti szervezet kezdeményezésére Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatást nyújtott a megdőlt síremlék helyreállításához. A kezdeményezést a Csemadok és a Cházár András Jólészi Polgári Társulás is támogatta.
A felújított síremlék avatásán Hetey Ágota, Magyarország kassai főkonzulja hangsúlyozta: a síremlék nem csupán Császár Rezsőnek állít emléket, hanem az 1848–49-es forradalom és szabadságharc névtelen katonái heroikus küzdelmének is. Az ő bátorságuk, kitartásuk és áldozatvállalásuk példaként szolgál a ma élő és a jövő generációinak is, hisz a nemzeti szabadság és függetlenség olyan értékek, amelyekért minden nemzedéknek újra és újra meg kell vívnia saját harcát, húzta alá.
– Magyarország nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a történelmi emlékhelyeit ápolja, megőrizze az utókor számára. Nagy öröm számunkra, hogy egyre több szlovák település partner ehhez Kelet-Szlovákiában is, hiszen ez a mi közös történelmünk is – mondta a főkonzul.
Az aradi vértanúk emléknapjához, október 6-hoz közeledve arra kért mindenkit, hajtsunk fejet mindazok előtt, akik életüket kockáztatták vagy életüket adták ezért a nemes ügyért.
– Legyen ez a felújított síremlék egy örök emlékeztető arra, hogy a szabadságért mindig érdemes és kell harcolni.
Megjelent a Magyar7 2024/37.számában.
