A kőhídgyarmati Szent Móric-templom 150 éves oltárképei
Százötven éve, 1874 márciusában helyezték el Kőhídgyarmat templomában a 19. századi magyar festészet jelentős mestere, Jakobey Károly három nagy méretű oltárképét. A Csemadok égisze alatt működő Gyarmati Kulturális Szalon szakmai délutánján Juhász Gyula helytörténész és Istvánffy Miklós esztergomi művészettörténész felidézte a képek történetét, valamint a festő munkásságát. Az érdeklődők megtekinthették az eredeti szerződést is.
Juhász Gyula, a szakmai délután szervezője azzal kezdte előadását, hogy a kőhídgyarmati egyházközség nevében az akkori plébános, Marczel Ákos egyszerre rendelte meg a három oltárképet. A festő, Jakobey Károly szerződésben vállalta, hogy tizenöt év jótállás mellett a képeket kellő nagyságban, a meglévő keretekhez igazodva, a legjobb vászonra, a legtartósabb festékkel festi meg úgy, hogy azok a műértők bírálatát is kiállják. Ha pedig a képek a jótállási idő alatt javítást igényelnének, azt minden utazási és szállítási költség követelése nélkül ingyen elvégzi.
– Egyházi megrendelésre, akadémikus stílusban készített oltár- és faliképei a korszak legismertebb művészei közé emelték Jakobeyt. Hogy érzékeltessem, milyen értékes festményekkel büszkélkedhetünk, elmondom, a Kieselbach aukciósház kínálatában Jakobey nem egy festménye egymillió kétszázezer forint kikiáltási áron szerepel – hangsúlyozta az előadó, majd kitért a festmények ismertetésére.
A templom legimpozánsabb, késő barokk stílusú, oszlopos kiképzésű főoltárának központi részében látható Szent Móric (Mauritius) római hadvezér képe.
Két oldalán magyar szentek, Szent István és Szent László szobrai állnak. Mauritius, a thébai légió parancsnoka keresztény hitvallása miatt halt vértanúhalált, és templomok védőszentjeként ritka tájainkon.
Történte szerint katonáival pogány áldozaton kellett volna részt vennie és hadba indulni keresztény testvérei ellen, ám megtagadta a parancsot, ezért a császár 302-ben Helvetiában, a mai Svájc területén kivégeztette. A kép rengeteg szimbólumot tartalmaz, ami csak alapos szemrevételezés után tárul fel előttünk.
Korábban a szentély bal oldalán függött a Szent Családot ábrázoló olajfestmény, amelyen a kis Jézus éppen egy könyvet lapozgat. Felettük az Atyaisten és az angyalok. Sajnos, ez a mellékoltár az 1929. évi restauráláskor leégett, de a képet sikerült megmenteni az oltárt díszítő szobrokkal együtt.
Nem kisebb figyelmet érdemel Nepomuki Szent János oszlopos építésű, késő barokk jobb oldali mellékoltára.
A központi kép Nepomuki Jánost ábrázolja, ahogy IV. Vencel cseh király feleségét gyóntatja. A király új püspökség létrehozásával akarta csökkenteni a prágai érsek gazdasági és egyházi hatalmát.
A királyi terv meghiúsításában szerepe volt Nepomuki Jánosnak, az érseki helynöknek. Ezzel kivívta a király haragját, ráadásul János nem volt hajlandó elárulni, mit gyónt Johanna királyné. Ezért megkínoztatta és a Moldva folyóba dobatta. Az oltárt Nepomuki Szent János és Szent Miklós szobrai díszítik.
Megjelent a Magyar7 2024/8.számában.
