A Kikelet 25 éve
Fennállásának 25 évét ünnepli a Kikelet, a Kassán tanuló magyar fiatalok, egyetemisták és diákok klubja. A háromnapos programsorozat keretében bemutatták az elmúlt huszonöt évet felölelő emlékkönyvet, illetve kerekasztal-beszélgetést tartottak az ifjúsági mozgalom múltjáról annak egykori elnökei részvételével.

Gaboda László, a Kikelet elnöke úgy fogalmazott, az elmúlt negyed évszázadban a kassai magyar fiatalok egy maroknyi csoportja úgy érezte, keletkezett a városban egy olyan űr, amit mindenképp be kell tölteni, s ennél a belső indíttatásnál fogva hozták létre a Kikeletet és adtak ezzel szervezeti alapokat a kassai magyar ifjúság önszerveződésének.
– fogalmazott. Hozzátette, amikor átvette a Kikelet vezetését, nem sok írásos forrás, visszaemlékezés állt rendelkezésre a szervezet vagy általánosabban a kassai magyar klubmozgalom múltjáról. Ezen változtatott Czáboczky Szabolcs 2021-ben megjelent tanulmánykötete, amely egyúttal arra ösztönözte őket, hogy a 25. évfordulóra megörökítsék a Kikelet történetét. Ennek eredménye a kiadvány.
A kötetet Pracu Eszter, a Kikelet alelnöke, az emlékkönyv szerkesztője mutatta be. Mint mondta, abban egy olyan mozaik bontakozik ki, amely mélyebben megmutatja, mit jelentett és mit jelent ma is a Kikelet a kassai magyar fiatalság számára. „Minden egyes emlék, minden történet egy apró darabja annak a mozaiknak, amely a 25 éves szervezetet mutatja be” – jegyezte meg.
A Kikelet25 emlékkönyv bemutatóját kerekasztal-beszélgetés követte Szabó Gábor, a Kikelet alapító elnöke, valamint két egykori elnök, Mátyás Flórián és Tóbiás Gergely részvételével. Szabó Gábor mesélt arról, honnan jött a Kikelet név. Mint felidézte, a budapesti Gloria Victis megemlékezésen vettek részt, ahol meg kellett adniuk, melyik szervezettől érkeztek. Akkoriban Kassai Ifjúsági Közösségként hivatkoztak magukra, beírták a KIK rövidítést. Mint kiderült, ez már foglalt, de jött az ötlet, hogy ezt bővítsék ki, s így megszületett a Kikelet név.
Mátyás Flórián egyebek mellett a közösség erejéről beszélt, rámutatva, abban az időben több százan jártak a rendezvényikre, a tagok nagyon jól dolgoztak együtt, erős volt az összetartó erő. Tóbiás Gergely felidézte, akkoriban kevesebb magyar diák jött Kassára, sokan mentek Magyarországra és Csehországba tanulni. Nem volt egyszerű dolguk, mivel elődjei magasra tették a lécet, de igyekeztek megszólítani a Kassán tanuló magyarokat. Nem adták fel, mert tudták, ezeken az eseményeken találkozhattak a magyar diákok, s ez elég volt ahhoz, hogy folytassák a munkát.
