A jelenben a jövőt építik
Már tervezik a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskola logójával ellátott új molinót. A jelenben a jövőt építjük, hirdeti majd a tábla az intézmény egyik központi falán arra utalva, hogy amilyen a jelen iskolája, olyan lesz a jövő társadalma.

Tavaly nyártól megbízott, idén január elsejétől hivatalosan is kinevezett igazgatója az intézménynek Takács Iveta, aki ezt a gondolatot szem előtt tartva igyekszik lépést tartani a kor követelményeivel, nem elfeledve hagyományainkat és gyökereinket. Az iskolának jelenleg 357 tanulója van, évfolyamonként párhuzamosan két osztállyal, ami alól a nyolcadik évfolyam a kivétel a maga három osztályával. A távlati cél azonban az, hogy minden évfolyamban három osztály legyen, ami nagyon kemény feladat.
– hangsúlyozta az igazgatónő.
A napirenden lévő iskola-összevonások kapcsán elismerte, elkerülhetetlen, ha gazdasági oldalról közelítjük meg a kérdést. Kevés település engedheti meg magának, hogy 8-10 gyerekkel megtartsa az iskolát. Van azonban ennek egy jövőt meghatározó oldala is, hiszen, ha egy faluban megszűnik az iskola, nem lesz megfelelő hely a fiatal családok számára; és a falu elöregszik.
– Nekünk, városi iskoláknak ugyan előnyünk származik abból, ha összevonják az iskolákat, de magánemberként úgy gondolom, hogy minden községnek kellene, hogy legyen iskolája, mert akkor van kulturális élete, vannak fiatalok, van utánpótlás, tehát van jövője a falunak.
Lapszámunk megjelenése előtt már megvalósult az iskola húsvétváró rendezvénye, amelyre a helyi diákok mellett a környező falvak óvodáiba és kisiskoláiba járó gyermekeket is meghívták. Ez is egyike annak az évente megrendezésre kerülő négy eseménynek, amikor a szülőkkel közösen tartanak kézműves- foglalkozásokat, a gyerekek pedig ügyességi játékokban vesznek részt. Ezek jó alkalmak arra, hogy az iskola a szülőkkel is szorosabb kapcsolatot ápoljon és felmérje igényeiket. Hasonló célok mentén valósulnak meg a nyílt napok is, idén április 8-án és 9-én került erre sor.
A mai világban nagyon fontos a mozgás, a sporttevékenység, így az iskola az elsősök számára meghirdette az úszásoktatási programot.
Az iskolák harcolnak a gyerekekért, a Kodály Zoltán Alapiskola is, de ez nem mehet az oktatás színvonalának a rovására, mondta Takács Iveta igazgatónő, ezért született meg a zene tagozatos osztályok visszaállításának a gondolata. A név is kötelez: az iskolát egy világhírű zeneszerzőről, zenetudósról nevezték el, s ennek meg is kell felelniük.
– A zene tagozatos oktatás nem csak az emelt számú zeneórákról szól. Énekkar is működik az iskolában, és az oda járó gyerekeknek teljesen más a gondolkodásuk és a viselkedésük. Úgy gondolom, lelki többletet kapnak. Megtanulnak csoportban élni, dolgozni, odafigyelnek egymásra, megváltozik az életszemléletük, szélesebbé válik a látókörük, nyitottabbak az újabb dolgok iránt, ugyanakkor fegyelmezettek. Azt azért hangsúlyoznám, hogy nem a klasszikus zeneoktatás a célunk és nem is az operaház színpadára képezünk leendő énekeseket, de ha az első komolyabb kapcsolatot a zenével nálunk szerzi meg a gyermek, akár ugródeszka is lehet ahhoz, hogy továbbléphessen. Például Rigó Ronald zongoraművész szintén iskolánk diákja volt, ugyanúgy mint Béhr Márton és Bugár Anna színművészek, akik egykori zene tagozatos gyerekek voltak a mi iskolánkban. A zene tagozatos osztály nagyjából tíz éve szűnt meg, de Molnár Katalin és Gaál Zöld Ágnes vállalták, hogy foglalkoznának ezzel.
A Kodály Zoltán Alapiskolában a szlovák nyelvet már négy esztendeje idegen nyelvként oktatják az új Bóna–Skabela-féle tankönyvek és faliképek, az „élő képek” (Živé obrázky) segítségével.
– Ez azért is jó, mert a képeken színek szerint tudják megkülönböztetni a nemeket. Többször ismétlik, egymásba fűzik a szavakat, miközben játékos formában megtanulnak egyszerű mondatokkal kommunikálni. Nagyon jó tapasztalat volt erre a tavalyi erdei iskola, amikor a gyerekek a Magas-Tátrában voltak, és a boltokban is bátran kommunikáltak diákjaink.
Az iskolában nagyon fontosnak tartják a csoportos oktatást. A homogén csoport előnye, hogy a gyerekek a képességeiknek megfelelően kapják a különböző feladatokat. A differenciált oktatás során a nehezebben tanuló diákoknak egyszerűbb feladatsort állít össze a tanító néni, ha pedig heterogén csapatot alakítanak ki, akkor a gyerekek egymást segítik a tanulásban. Ekkor főleg a közös munkán és egymás elfogadásán van a hangsúly. Az igazgatónő szerint az a legjobb, ha ezeket a csoportokat gyakran váltogatják. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek egyébként az inkluzív oktatás szerint pedagógiai asszisztensekkel dolgoznak. Az asszisztencia szintjét a pedagógiai tanácsadóval és a speciális pedagógussal konzultálva közösen dolgozzák ki, és ezt követően a diákok tudásszintjének megfelelően határozzák meg a segítségnyújtás mértékét.
Megjelent a Magyar7 2025/14.számában.