A hungarikumok ereje

A magyarság értékeinek azonosítása és dokumentálása céljából a Magyar Országgyűlés 2012-ben hagyta jóvá a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényt. A jogszabály a hungarikumot gyűjtőfogalomként határozza meg, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.

A Hungarikumok Gyűjteményében jelenleg nyolc kategóriában összesen 71 tétel szerepel.

A hungarikum mozgalom alulról felfelé építkező rendszer. A képzeletbeli piramis alsó fokán találhatók a települési, a tájegységi, illetve a külhoni települési értéktárak, amelyekbe bárki javasolhat értéket. Ezek bekerülhetnek a megyei, az ágazati vagy a külhoni nemzetrész értéktárába, ezáltal hivatalosan is úgynevezett nemzeti értékké válnak. Az egyes tételeket innen fel lehet terjeszteni a piramis következő lépcsőfokát jelentő Magyar Értéktárba, ezáltal kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánítják őket. A piramis csúcsát a Hungarikumok Gyűjteménye jelenti, ahová kizárólag a Magyar Értéktárban már szereplő értékek kerülhetnek, s hungarikummá nyilvánításukról a Hungarikum Bizottság dönt.

A bizottság tagjait az Országgyűlés, a különböző minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, illetve a Magyar Állandó Értekezleten részt vevő külhoni szervezetek delegálják.

A Hungarikum Bizottság legutóbbi ülésén a Magyar Közösség Pártja képviseletében Gergely Papp Adrianna vett részt. Lapunknak elmondta, a bizottság azt szeretné, hogy a hungarikumok „életútja” ne érjen véget azzal, hogy azzá nyilvánították őket, hanem szerepeljenek a közbeszédben, és helyet kapjanak a köztudatban. A tervek szerint népszerűsítő filmek, reklámfilmek, rádióműsorok útján hívják majd fel a magyarság figyelmét ezen értékeinkre.

- mondja Gergely Papp Adrianna.

Szerinte áldásos lenne, ha ez a mozgalom új lendületet kapna. Hozzáfűzi, külhonból a hungarikumok legfontosabb szerepét abban látja, hogy azok emelik a magyar kultúra, illetve nemzeti értékeink presztízsét, amelyek így eljuthatnak olyan emberekhez is, akik egyébként nem találkoznának velük. Akár az asszimiláció megfékezésében is a segítségünkre lehetnek, mégpedig úgy, hogy általuk az emberek rádöbbennek, mennyire fontos és értékes dolgok ezek, és a mieink. Hogyan működik ez a Felvidéken? Az első lépés, hogy az adott értéknek be kell kerülnie a települési értéktárba.

A hungarikumok népszerűsítésére alkalmat adhat az is, hogy január 23-án Szepsibe látogat a Hungarikum Bizottság elnöke, Nagy István agrárpolitikáért felelős miniszter. Bár a rendezvényen nem a hungarikumoké lesz a főszerep, de biztosan szóba kerülnek majd. A találkozón terítékre kerül például a magyarországi támogatáspolitika, a fiatal vállalkozók támogatása, illetve ezek összehasonlítása a szlovákiai támogatásokkal. Szó lesz arról is, milyen tervek vannak a külhoni magyar gazdákkal kapcsolatban, tervezik-e a Falugazdász Program folytatását? Lesznek-e a jövőben pályázati lehetőségek a Baross-pályázatokon kívül, illetve számíthatnak-e az itteni gazdák szakmai tanácsadásra? Gergely Papp Adrianna szerint csupa olyan kérdést vetnek majd fel, melyek az itteni, a határ mentén tevékenykedő gazdákat érdeklik és érintik.

– A vidékfejlesztés kapcsán a mezőgazdaság egyre fontosabb szerepet kap. Az ország stabilitásának egyik fokmérője, hogy a mezőgazdasági vállalkozók milyen színvonalon, milyen eredménnyel tudnak teljesíteni. Azzal, hogy Magyarország támogatásával beindult a Falugazdász Program, egy elég nagy hézagot sikerül betölteni. Szlovákiában ugyanis eléggé elhanyagolják a kisebb mezőgazdasági vállalkozókat, gazdákat, őstermelőket, agrárcégeket. Noha a Baross-pályázat keretének elég nagy részét fordították a támogatásukra, szakmai szinten nem voltak összefogva. A Falugazdász Program elindulásával már érezhetik, hogy velük is törődnek.    

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/4 számában.