A háttérdolgozóit is díjazta a Csemadok - Gyurcsó-díj Czingel Magdolnának
A Csemadok munkájában a legtöbb ember csak a munka látványosabb részét látja, az országos rendezvényeken, versenyeken, irodalmi esteken, színdarabokban, könyvbemutatókon, előadásokon résztvevők vagy a szervezők munkáját, a háttéremberekét azonban már kevésbé.
Pedig a Csemadok sokrétű, mennyiségében is nagyon gazdag tevékenysége a kezdetektől fogva igényelte a szervező és szakmai csapatokon túl a felkészült kiszolgáló személyzetet: az odaadó és felkészült adminisztrációs és gazdasági embereket. Azt a gárdát, amely minden helyzetben, időben és főként területeken bevethető volt. A szervezők és a szakmai felügyeletet ellátó szakelőadók munkáját a központi irodán túl a járási és országos rendezvényeken is segíteni kellett, hogy a Csemadok rendezvényei zökkenőmentesen megvalósulhassanak.
Az egyik ilyen „alakulat” a Csemadok gazdasági osztálya volt. Az osztály dolgozói tekintet nélkül minden egyéb akadályra mindig jelen voltak például Gombaszögön vagy Zselízen. Nem beszélve arról, hogy a járások (mai területi választmányok) gazdasági elszámolásai is mindig rendben kellett, hogy legyenek, ezzel is öregbítve a Csemadok jó hírét.
A magyar kultúra napján idén is ünnepélyes keretek között adták át a Csemadok díjait. A Gyurcsó István-díjat a szervezet 2014 óta ítéli oda az arra érdemes személynek. Gyurcsó István a hazai és az egyetemes magyar kultúra elkötelezett tagja volt. Róla nevezték el azt a díjat, amellyel munkatársainak kiemelkedő teljesítményét vagy a Csemadokban végzett sokéves munkáját ismerik el. Idén a pozsonypüspöki Czingel Lászlóné Nyáry Magdolnát jutalmazta a szervezet a Gyurcsó István-díjjal, aki 23 éven keresztül dolgozott a Csemadok Központi Bizottságának gazdasági osztályán szakelőadóként.
– kezdte az emlékezést Czingel Magdolna. Mint mondta, akkoriban a Takarékpénztárban dolgozott, de amikor a Csemadok gazdasági osztályára embert kerestek, odament dolgozni, s ott is maradt 23 évig, amíg a körülmények a szervezetben meg nem változtak. „Akkoriban a férjem éppen Gyurcsó Pista bácsi osztályán, a szervezési osztályon dolgozott. Ismertem őt én is személyesen, de sok mindenki mást is. Sokat jártam ki Zselízre, a népművészeti fesztiválra meg a gombaszögi országos fesztiválra, mivel én foglalkoztam a bérekkel és a szerződésekkel a gazdasági osztályon, és hozzánk tartoztak az A Hét szerkesztőségének gazdasági ügyei is. Évekig jártam ki oda a fesztiválok idején, de a műsort sohasem láthattam, mert rengeteg volt a munka ilyenkor, s bent kellett ülni a gazdasági osztályon.
– emlékezett. Akkoriban még óriási részvétellel zajlottak ezek a rendezvények, sok szereplővel és résztvevővel, ma már teljesen másként működnek ezek a rendezvények is, mondta. „Rengeteg képem van azokból az időkből, azokon is látszik, milyen sok ember gyűlt ott össze ilyenkor egy helyen” – fűzte hozzá.
Mint mondta, Gyurcsó Istvánnal nagyon jó barátságban voltak, annak idején sokat járt hozzájuk is. „Pozsonypüspökiben az állomás mellett lakunk, így amikor vidékre utazott – sokat járta az országot, s amit vidéken látott, tapasztalt aztán meg is írta – mindig megállt előtte nálunk. Jó ember volt, és támogatta, tanította mindig a fiatalokat.” – mondta Czingel Magdolna, hozzáfűzve, megtiszteltetés a számára, hogy éppen a róla elnevezett díjat vehette át.
„A díjnak nagyon örültem, örömömben még sírtam is, nagyon meglepődtem, nem számítottam rá, én eddig az életemben még nem kaptam semmilyen díjat, de nagyon-nagyon jól esett,
– mondta, hozzátéve, még Gyurcsics Imre, aki egy időben a főnöke volt a Csemadok gazdasági osztályán is azt írta neki a díjátadó után, nagyon örül ő is a díjnak, s milyen jó, hogy a Csemadok már a napszámosait is megtalálta.
Czingel Magdolna ma is rendszeresen látogatja a Csemadok pozsonyi alapszervezeteinek rendezvényeit, gyakran találkozunk vele a székház nagytermében megtartott rendezvényeken is. Mint, mondta, sajnálattal látja, hogy sok helyütt nem nagyon akarnak a fiatalok bekapcsolódni a Csemadok munkájába, sok minden mással foglalkoznak, de ezzel nem akarnak. A tagsági gyűléseken is többnyire csak idősebbeket látni, fiatalabb tag, aki majd átvehetné a stafétát, alig van „Pedig ebben a világban szükség van egy ilyen szervezet munkájára, de a fiatalok többnyire, még ha részt is vesznek valamilyen kulturális csoport munkájában, komolyabb tagsági tevékenységet nem nagyon akarnak kifejteni” – zárta mondandóját Czingel Magdolna, akinek a díjhoz ezúton is szívből gratulálunk.
