A dobóruszkai templom értékei
Weiszer Attila plébános, aki nem mellesleg művészettörténetet is tanult és restaurátorként is dolgozott, életének egyik periódusát a dobóruszkai Szent Kereszt felmagasztalása nevet viselő templom szolgálatában töltötte. Abban a templomban, ahol az egykori kegyúr, az egri hős, Dobó István is nyugszik.
Ráadásul a templom feltárása is a plébános ott-tartózkodása idején zajlott. Aligha találnánk tehát nála jobb idegenvezetőt ebben a rendkívüli értékeket felvonultató templomban!
– mondja Weiszer Attila, hozzátéve, hogy nem is alaptalanul, hiszen a mindenkori kegyúri család patronátusi joga a templomban történő temetkezés.
A falu korábbi polgármestere, Lakatos László, illetve a Csemadok elnöke, Varga László szívügyének tekintette a templom feltárását, amelyre végül az Egymásért Alapítvány támogatásával kerülhetett sor. A kezdeményezést a tőketerebesi múzeum is támogatta. A feltárás sok meglepő információt hozott felszínre.
– mondja Weiszer Attila.
A dobóruszkai templom a XX. század elejéig egyhajós épület volt. 1911-ben kezdte meg itt szolgálatát Pásztor Ferenc plébános, akinek működése idején ugyancsak megújult az épület. A világháború miatt az építkezés szokatlanul soká tartott, bár már 1914 őszén tető alá került, de a munkálatokat csak 1922-ben fejezték be. A század első évtizedében a helyi katolikus egyház egy Rieger-orgonával gazdagodott, a templom színes ablakai pedig Róth Miksa műhelyéből származnak. Ez az átépítés már az eklektika jegyében zajlott, így elmondható, hogy az épület a teljes művészettörténeti fejlődés nyomait magán viseli.
Dobó István feltárt szarkofágjának is megvan a maga gazdag története.
– mondja a plébános.
A sírban a régészek ékszereket is találtak, ezek érdekessége, hogy valamennyi egy műhelyben készült. A középen elhelyezett sírban egy 70 év körüli férfi csontvázát találták, aki saját korában robusztus testalkatúnak, az átlagnál magasabbnak számított, és élete végén kimutathatóan köszvényben szenvedhetett.
A többi sír női- és gyerekcsontvázakat tartalmazott. Ami pedig a szarkofágot illeti, az alighanem egy bécsi műhelyben készült, a Felvidéken ehhez hasonlót másutt még nem találtak. A megrendelő Dobó fia, Ferenc volt, erre utal a síremlék egyik felirata. A fedőlapján Dobó domborműve látható, ahogyan felravatalozták, mellette fegyvere, sisakja és egy pergamentekercs, amelyen egy idézet olvasható Jób könyvéből:
A szarkofág nyugati oldallapján egy sárkányt ábrázoló címer látható, ebből arra következtethetünk, hogy a hőst a Habsburgok Eger ostroma után a Sárkány lovagrenddel tüntették ki. Egy újabb feliratból az is kiderül, hogy Erdély is gyászolja a hős férfiút. A szarkofágon olvasható szövegek latin nyelven íródtak.
A következő hír 1833-ból való a síremlékkel kapcsolatosan, ekkor Pyrker János László egri érsek annak fedlapját Egerbe vitette. Azóta az eredeti fedlap másolata látható a dobóruszkai szarkofágon. Dobó hamvait 2008. június 28-án, az egyházi újratemetés során egy kisebb acélkoporsóban helyezték a szarkofágba, míg családtagjainak földi maradványait egy nagyobb acélkoporsó őrzi a szarkofágon belül.
A dobóruszkai római katolikus templom másik értéke az ótemplom barokk oltára, amelyet teljes egészében kőből faragtak. Csupán egyetlen hasonló létezik a Felvidéken, az pedig a sasvári bazilika kegyoltára.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/27. számában.
