2024. szeptember 24., 15:39

A Buzgó - Gömör ikonikus helye

Várhosszúrét a helyiek szerint a világ közepe. Határa felnyúlik a Szilicei-fennsíkra, nyugatról Jólész, délről Szilice, Jablonca és Körtvélyes, keletről Hárskút, északról pedig Krasznahorkaváralja községekkel határos.

vendéglő

Rendületlenül! – vésték a kopjafába a mesterek. Rendületlenül, ahogy a magyar összefogás felépítette ezt a települést. Bizonyára gróf Andrássy Dénes is így szeretné látni szülőfaluját. Díszes faragás, népi ornamentika minden hagyományokat tisztelő portán. Ékes példája ennek a település központjában lévő Buzgó vendéglő, amely barátságos környezetben, különleges légkörben várja az ide érkezőt. Az egykor üzlethelyiségként, majd később kultúrházként működő épület még az 1800-as években épült, mára ikonikus központja lett nemcsak a helyieknek, hanem az egész Felső-Gömörnek. 

Ez volt az első kultúrház, ami összefogásból, a Hangya Szövetkezet keretében épült. Addig az emberek különböző, az uradalomhoz tartozó helyiségekben szórakoztak"

– meséli Ulman István népi fafaragó művész.

A Buzgó évtizedek óta egyedi hangulatú nyári táborok székhelye, de kiállításnak, mesemondó versenynek és megannyi más programnak biztosít helyet a falu központjában. Nagy György a helyi kézművesek társulásának elnöke és mindenese, részt vállalt a Buzgó mai arculatának kialakításában. Ulman Istvánnal és Baffy Lajossal közösen, vésővel és kalapáccsal állítottak emléket a magyar múltnak Várhosszúréten. Számára ez az alkotómunka helyszíne is.

Táncosok

– Mindannyiunknak szentély ez a hely, ahová nemcsak a helyiek, de a környékbeliek is nagyon szívesen járnak – fogalmazott Nagy György. 

A Buzgóban elsőként az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes, majd a Borostyán Néptáncműhely tagjai sajátítják el a népzene és a néptánc csínját-bínját az egyhetes táborban.

Ilyenkor megtelik a Buzgó udvara kisebb és nagyobb táncoló gyerekekkel. A fiatalok kötődését az is adja, hogy éppen itt élhették meg első élményeiket, itt tapasztalták meg, mennyire a mindennapok része még a hagyományos népi kultúra. 

Nemcsak a fiatalok, de az idősek kedvelt helye is a Buzgó, hiszen az az elhivatott gondolkodás, akarat és megvalósulás, ami erre a helyre jellemző, mindenkinek a kedvére van. A magyar identitás megőrzése és továbbéltetése pedig kiemelt szerepet kap minden egyes program szervezésekor. 

A Buzgó megunhatatlan, varázslatos hely, csupa szív, tiszta, jó emberekkel, ahol a gömöri kézművesek és pásztoremberek, valamint a magyar kultúra jeles képviselői mellett számos közjogi méltóság is megfordult már, ahogy a sport- és a művészvilág képviselői is. 

A Buzgó, illetve a Gömöri Kézművesek Társulása a régió magyar identitásának megőrzésében és ápolásában kiemelkedő szerepet játszik. Ulman István a Buzgó megálmodója, tevékenységével és barátaival pedig harcol a helyi magyarság megmaradásáért, múltjának és kultúrájának a megőrzéséért.

Megjelent a Magyar7 2024/38. számában.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.