A bölcsőtől a koporsóig
Idén 75 éve, hogy megalakult a Csemadok, teljes nevén a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség. A jeles évfordulót – mivel 1949. március 5-én alakult meg a Csemadok – a szervezet országos szinten márciusban ünnepelte, járási szinten azonban egész évben zajlanak az évfordulós ünnepségek. Pozsonyban szeptember 20-án tartottak ünnepi ülést a Csemadok évfordulója alkalmából, nem is akárhol, a Prímási palota impozáns tükörtermében, ahol a járás legaktívabb Csemadok-tagjait és partnerszervezetei vezetőit is elismerésben részesítették.
Ennek apropóján a 480 alapszervezetet s mintegy 50-53 ezer tagot számláló Csemadok országos és városi szintű vezetőivel Pozsonyban a kulturális szervezet múltjáról, jelenéről és jövőjéről, illetve az előtte álló kihívásokról beszélgetett Nagy Ildikó Görföl Jenő országos titkárral és Jégh Izabellával, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnökével a Pozsonyi Casino szervezésében.
Görföl Jenő elmondása szerint a Csemadokkal szembeni elvárások ma is ugyanazok, hiszen a tevékenysége is nagyjából megfelel annak, mint amikor 1949-ben létrejött.
Ezt a kívánalmat mára sikerült túlteljesíteniük, hiszen jelenleg összesen 4-5 ezer rendezvénye van a Csemadoknak országszerte, ebből 24-30 országos szintű, amelyekkel igyekeznek minden igényt kielégíteni.
– mondta az országos titkár, hozzátéve, a Szenci Molnár Albert Napok megszervezésével pedig a magyarság jelentős részét kitevő reformátusok igényeinek igyekeznek megfelelni. De ugyanígy foglalkozik a Csemadok a fiatalokkal is, a Tompa Mihály Országos Verseny például több mint kétezer gyereket megmozgat, Érsekújvárban a Kodály Napok mintájára a Vox Iuventutis országos kórustalálkozón gyermekkórusokat versenyeztetnek, a Duna Menti Tavasz pedig csak a gyerekeknek szól.
– fűzte hozzá Görföl.
Mindemellett a regionális rendezvényeknek is nagy figyelmet szentel a szervezet, sőt némelyik ilyen rendezvényt országos szintűnek minősítette, hogy jobban ráirányítsa a figyelmet, mert az adott régióban nincs nagyobb rendezvény. Ilyen például a Bodrogközi Népművészeti Fesztivál, amely eltörpül mondjuk a bősi járási kulturális ünnepély mellett, ahol jó idő esetén 4-5 ezer ember is megfordul.
– Fontosnak tartjuk azonban, hogy abban a régióban is legyen egy vonzó rendezvény, amire készülhetnek, vagy amiről beszélhetnek az emberek – fűzte hozzá az országos titkár.
A Csemadok pozsonyi helyzetére a kihívások kapcsán Jégh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke emlékeztetett.
Pozsony a magyarság szempontjából szórványterületnek számít, összesen 500 tagja van a Csemadoknak, ami a magyarság itteni arányát tekintve nem sok.
Mint mondta, a város hat alapszervezete közül a legtöbb tagja a pozsonypüspökinek van, ahol aránylag még tömbben él a magyarság, de már ott is fogy.
ami idén a 38. évadjába lépett, s amelynek elindítója Hornyák István, a Csemadok akkori titkára volt – mondta az elnök asszony.
– Pozsonynak akkor nem volt úgymond járási rendezvénye, így jött az ötlet, hogy ne egyetlen rendezvényt szervezzünk, hanem több kisebb eseményből álló rendezvénysorozatot ősszel, október–november folyamán. Az, hogy ez a mai napig él, a legjobb bizonyítéka annak, hogy életképes rendezvényről van szó, s volt értelme annak idején elindítani – fogalmazott lapunknak még a pozsonyi évfordulós ünnepségen a Városi Kulturális Napok kapcsán Hornyák István. S valóban, mára Pozsony legjelentősebb magyar rendezvénysorozatává nőtte ki magát az esemény.
A Pozsonyi Városi Választmánynak két nemzetközi kapcsolata is van, tudtuk meg Jégh Izabellától. Az egyik a bécsi Európa-Club, amellyel együtt az altenburgi ’56-os megemlékezést szervezi a Csemadok, a másik pedig a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, amelynek brünni és ostravai egyesületével is tartanak közös találkozókat, illetve ellátogatnak egymás rendezvényeire.
– A jelenlegi polgármester is rendszeresen eljár közénk, emellett jó a kapcsolatunk a pozsonypüspöki magyar iskolával, (amelynek tanárai és diákjai rendszeresen részt vesznek a rendezvényeinken), illetve az egyházzal is. Vadkerti József és Molnár Tamás katolikus lelkipászorok is aktívan bekapcslódnak a munkánkba, mindenben segítenek, amit kérünk – fűzte hozzá az elnök asszony.
Gyakran éri a Csemadokot az a vád, hogy az idősek szervezete, és viszonylag kevés a fiatal. A beszélgetés során erről is szó esett, s ezzel kapcsolatban az volt a beszélgetőpartnerek általános véleménye, hogy nagyon nehéz megszólítani vagy éppen beszervezni a fiatalokat, mivel nem nagyon akarnak a maguk közegéből kimozdulni.
Persze, a megmaradásnak egy ekkora városban objektív okai is vannak, de mindenkinek tudatosítania kellene, hogy a mi gondjainkat más nem fogja megoldani, a mi kultúránkat helyettünk más nem fogja művelni és megóvni. Ez a kultúra a bölcsőtől a koporsóig a mi kultúránk – zárta Görföl Jenő.
