A Bodrogköz két keréken
Október végén, Királyhelmec magyarországi testvérvárosából, Cigándról egy tucatnyian háromnapos kerékpártúrára indultak, hogy feltérképezzék a trianoni határral kettészelt, történelmi Bodrogközt.
Az egykori Zemplén vármegye bodrogközi járásának székhelye Királyhelmec volt. A Bodrog és a Tisza között egységet alkotó, 945 négyzetkilomérnyi földrajzi kistáj kisebb területű, de több, összesen 33 települést magába foglaló része az anyaországon kívül rekedt. Ez a zömében ma is magyarlakta Felső-Bodrogköz Kassa megye Tőketerebesi járásának részét alkotja.
A terület nagyobb része, az Alsó-Bodrogköz, a maga 22 településével a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sátoraljaújhelyi, Sárospataki és Cigándi járásaiban található.
Ahogy sok magyarországi térségben, úgy az Alsó-Bodrogközben, Cigánd város vezetésével is nagy aktivitással működik a 17 települést magába foglaló Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás. Pár éve fogalmazódott meg az ottani önkormányzati vezetőkben az országhatáron átívelő, hosszabb távú együttműködés gondolata azzal a céllal, hogy az elmúlt 100 év alatt egymástól eltávolodott két térség között fellendítsék a valaha megvolt gyümölcsöző kapcsolatokat.
A tavaly ősszel Királyhelmecen megtartott települési konferenciát kisebb sikerként élték meg, mert ezen már konkrét kitűzött célokat is megfogalmaztak.
A rendezvény egyik meghívott vendégeként dr. Hetey Ágota, kassai magyar főkonzul bíztatta az 55-ből 37 megjelent településvezetőt, illetve a civil szervezetek képviselőit, mondván egy ilyen kistérségi, határon átívelő, sokrétű kezdeményezésnek van létjogosultsága. Idővel akár kiemelt nemzetstratégiai programmá is válhat a kezdeményezés.
A térségi együttműködés ötletgazdájaként és a szakmai koncepció oroszlánrészét elvállaló cigándi járási önkormányzat meglátása szerint nincs erős identitása a Bodrogköznek. Ezen szeretnének sürgősen változtatni a jövőben. Azon dolgoznak, hogy megtalálják azt a gondolatot, amely mögé felsorakozhatnának a térség települései. Fontos lenne, hogy minél szélesebb társadalmi bázison állva alakítsák ki arculatukat. Megfogalmazhatóak ugyan pénz nélkül is a követhető elvek, de látványos eredményhez és a Bodrogköz mérhető fejlődéséhez célszerű az alaposan kidolgozott gazdasági programot a két kormány szakmai bizottsága elé terjeszteni, és annak támogatását kérni.
Ablonczy Dániel több mint egy évtizede részt vesz Cigánd város önkormányzati munkájában, sok éves alpolgármesteri tisztségét követően pár éve térségfejlesztési szakemberként. Lapunknak elmondta, az elmúlt pár évben mindkét országban érezhetően felértékelődött az aktív turizmus. A magyar kormány pár éve indította a Kerékpáron 7 határon át programot, amely támogatja a határokon átnyúló, környezettudatos szemléletet erősítő kerékpáros túrák megvalósítását.
A cigándi önkormányzat a helyi sportegyesület bringa klubjával karöltve pályázott, és tavasszal már másodízben nyert támogatást az Innovációs és Technológiai Minisztérium által biztosított költségvetési forrásokból.
Az idei, A kerékpározás összeköt – két ország, egy nemzet elnevezésű túrájukat eredetileg az összetartozás napja körüli időpontra tervezték, de végül az őszi nemzeti ünnephez kapcsolódva sikerült megvalósítaniuk.
A túra célja bemutatni ezt a rendhagyó, földrajzi, néprajzi és történelmi adottságokkal rendelkező, a honfoglalás bölcsőjének tartott gyönyörű országrészt egy olyan turista szemszögéből, aki kerékpáron szeretné megismerni a Bodrogközt.
Ezzel a túrával azt is szerették volna bemutatni, hogy a Bodrogköz a Balatonhoz hasonlóan egy sziget, csak itt belülről kerüljük meg a folyókat. Adott annak a lehetősége, hogy a Tisza, a Bodrog és a Latorca töltésein haladva 180 km-es távon, kerékpáron bejárjuk a Bodrogköz határát. S már mutatta is Ablonczy Dániel a vízrajzi térképen, hogy a Tisza partján fekvő Cigándról indulva, a folyás irányában haladva a Tokajhoz közeli Bodrogzugba értek, Kenézlőn át Zalkodnál visszafordultak Viss felé, s felfelé vették az irányt Sárospatak, Vajdácska, Alsóberecki felé.
A külső bodrogközi kitérő után visszatértek a mai „folyóközbe “, és a szomotori szőlődombok mellett elhaladva ellátogattak Szentmáriára, majd Zéténybe. A második nap koraestéjén értek Leleszre, a 72 km-es napi távot teljesítve. A harmadik, záró nap reggelén a kerekezőkhöz Leleszen csatlakozott a felvidéki delegáció, Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere és Kassa megye alispánja, és két királyhelmeci megyei képviselő.
Ez utóbbit polgármestere, Kopasz József mutatta be. A Sóházat bejárva koszorút helyeztek el a Felvidék első Trianon-emlékművénél. Elbúcsúzva felső-bodrogközi társaiktól az anyaországiak Zemplénagárdnál átlépve a határt, Révleányvár érintésével a Tisza-hídon visszaérkeztek Cigándra, a legrövidebb napi távot, 65 km-t kerekezve.
A közös túra ötlete úgy adódott, hogy egymás között beszélgetve a településvezetők rádöbbentek, egyikőjük sem járta körbe a térséget. A Bodrogköz déli részén, a zempléni kiépített kerékpárutak különlegessége a Vásárhelyi Terv részeként épült árapasztó tározón futó körgát. Ami a térség északi részét illeti, Kassa megye kerékpáros turizmusának fejlesztéséért felelős szakmai csapata jelenleg is dolgozik a Felső-Bodrogközön áthaladó úthálózat kialakításán, összekapcsolva azt a már meglévő, hazai vagy szomszédos kerékpáros mellékvonalakkal, illetve a már kiépített, az ukrán határig nyúló, hivatalos, alsó-zempléni 017-es kerékpáros főútvonallal.
A körútról turisztikai ajánlás formájában, saját tapasztalataikra alapozva szerettek volna hiteles információkat átadni másoknak. Közben feltérképezték a kulturális és egyéb látnivalókat, a szállásokat, a turisztikai és más szolgáltatásokat. Úgy érzik, még rengeteg dolog kimaradt, mert ebben a sűrített, gyors tempóban nem volt idejük megcsodálni minden nevezetességet, és most csak kifejezetten a töltés közvetlen közelében fekvő településeket járták be.
A tizenegy érintett, felső-bodrogközi falu polgármestere vállalta, hogy helyben elkalauzolja a tucatnyi anyaországi biciklis turistát. Kellemes meglepetés volt számukra, hogy a vendégtől semmit sem sajnálva, kedvesen fogadták őket mindenhol.
Következő lépésben a cigándi csapat a folyókon leevezve, két irányból megközelítve, vízi úton is bejárja a Bodrogköz egészét. Az eddigi tapasztalataikat összegezve Ablonczy Dávid megállapította, érintetlen természeti adottságokkal megáldott, gyönyörű vidék ez. Megemlített még egy számukra meglepő tapasztalást: A Felső-Bodrogközben tudomása szerint csak néhány falu, például Zétény, Pólyán, Kistárkány büszkélkedhet tájházzal.
Mint mondta, az anyaországban minden település igyekszik berendezni ilyet. A tájháznak ugyanis küldetése van, bemutatja a térség történetét és népi kultúráját. Hangsúlyozta, hogy a magyar tájházmozgalmat felterjesztették az UNESCO világ-örökségi listájára is. Ezt szem előtt tartva, Ablonczy Dávid véleménye szerint a többi település már most szorgalmazhatná saját tájházának mihamarabbi létrehozását.
Megjelent a Magyar7 2022/45. számában.
