A béke szigete az Ipoly partján
A helembai óvoda is bekapcsolódott a Magyar Szövetség "Egy táska női szeretet" programjába, a táskák begyűjtése végett mentem az intézménybe. Ipoly-part, madárcsicsergés, friss levegő, nyugalom – az óvoda mellett leparkolva azonnal megéreztem milyen az, amikor a béke még kézzelfogható része a mindennapoknak.
A híd megépítésével az intézmény stratégiailag is kedvező helyzetbe került: a Magyarországra ingázó szülők munkába menet és jövet könnyedén útba ejthetik az óvodát.
Az óvoda vezetőjét, Gyekes Boglárkát körülugrálják a gyerekek – ez itt egy boldog, szeretetteljes közeg. A gyerekek a „szeretettáskákat” is segítettek kihordani: lelkesen cipekedtek, örültek az adományoknak, s közösen elénekeltük a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt.
Az óvoda szerény környezetét 2012-től kezdték átalakítani. Az teljeskörű felújítására az önkormányzat pályázatok által teremtette elő a kellő forrásokat. Emellett minden évben jótékonysági bál is rendez a falu, az így befolyt támogatásból történt a bútorzat megújítása, játékok, segédeszközök beszerzése. A jelenlegi terv egy közlekedési pálya kiépítése, a táblák már megvannak, még az alapozást kell megoldani – tájékoztatott a helembai óvoda vezetője.
Az intézmény arculatát a néphagyományok őrzésére építették fel.
– tudtuk meg.
Szétnézve az oviban, bizony minden négyzetméter egy külön kis berendezett világ, egy-egy mese, ünnepkör, mesterség kis kezek által megteremtett lenyomata. Kiemelt fontosságot kap itt az egészséges életmódra nevelés. A gyerkőcök tányérjára minden nap kerül zöldség és gyümölcs.
– részletezi Gyekes Boglárka.
Kiskertük is van, ahol közösen ültetnek borsót, újhagymát, paprikát és paradicsompalántákat – amit megtermelnek, azt együtt is fogyasztják el. A helembai ovi kivételes adottságokkal rendelkezik, az óvodából kilépve máris az Ipoly-parton találjuk magunkat. Sokat vannak hát a friss levegőn, a folyóparti séták alkalmával gyakran őzek szaladnak el a töltésen, madarak, gólyák teszik izgalmassá a kiruccanásokat.
– mondja az igazgatónő.
Jelenleg 15 gyerek tölti itt a vidám hétköznapokat, egyelőre csak Helembáról. A környező településeken jellemzően van óvoda. A falut Ipolydamásddal összekötő híd megépültével ugyanakkor az óvoda útba eshet a Magyarországon munkát vállalóknak, és megkönnyítheti a gyermekük oviba hordását. Az óvoda testvérkapcsolati viszonyt alakított ki a túlparti intézménnyel - s már közös programokat szerveznek. Az ovisok továbbá gyakran látogatják a helyi szociális otthont, ünnepek alkalmával köszöntik az ott lakókat, húsvétkor együtt kézműveskedtek az idősekkel. Mindemellett gyakran kirándulnak, felkeresték a közelmúltban a párkányi városi könyvtárat, sóbarlangot, mozit, járnak vonatozni, mese- és bábelőadásokra.
– ismertette az igazgatónő. A szlovákiai jogszabályok szerint a jövőben 3 éves kortól kötelező lesz óvodába adni a gyermekeket. A szakemberek véleménye viszont árnyaltabb a témában. Gyekes Boglárka igazgatónő is úgy tartja, minden gyerek más, nem lehet az életkor megadásával egy kalap alá venni mindenkit.
„A számítógép úgy vonzza őket, mint méheket a virágos rét. Volt, hogy fakockát próbáltak nyomkodni, mintha mobil lenne.” Az igazgatónő szerint a mai gyerekek figyelmét nehezebb lekötni. A meséket sokan csak képpel együtt tudják befogadni, fejleszteni kell a képzelőerejüket. A közösség ereje azonban segít abban, hogy a rossz szokásokat is könnyebb legyen elengedni.
„Magaviseletüket beszélgetéssel, jó szóval, példamutatással, a jó példák kiemelésével fejlesztjük. A nap végén közösen kiértékeljük, ki hogyan érezte magát az óvodában. Ez az érzelmi nevelés része, megtanulják az érzelmeket felismerni és kifejezni” – meséli Gyekes Boglárka. Sokszor a gyerekek csak annyit mesélnek az oviról otthon: „jó volt”, „játszottunk”.
Az intézményvezető szerint meg kell tanítani őket arra is, hogy részletesen el tudják mesélni a napjukat: számoltak, énekeltek, verset tanultak és mesét hallgattak. Ugyanúgy, a szlovák nyelv tanítására is nagy hangsúlyt fektetnek, hiszen fontos, hogy a gyerekek pozitív élményeken keresztül közeledjenek az új nyelvhez. Versikékkel, dalocskákkal, irányokkal, köszönésekkel vezetik be őket a szlovák nyelv világába. A legtöbb gyerkőc a szép ovis évek leteltével a párkányi magyar iskolába lép be.
